A Budapest TE meg ÉN podcastban Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a vendégünk. A beszélgetés előtt megkérdeztünk véletlenül kiválasztott öt budapesti lakost, mi lenne az első kérdése a főpolgármesterhez, ha találkozna vele. Így született öt kezdő téma, amelyek mentén elindult a beszélgetés.
A főpolgármesterrel úgy találkoztunk tehát, hogy vittük magunkkal egy középkorú, 2. kerületi orvos, egy békásmegyeri takarítónő, egy belvárosi színházban dolgozó színésznő, egy agglomerációban élő nyugdíjas mérnök és egy kisgyerekes, a Városliget közelében élő énekesnő kérdéseit. Sem nekünk, sem Karácsony Gergelynek nem okozott meglepetést az öt téma, hiszen olyan mindenkit izgató kérdések hangzottak el, amelyek a budapesti közlekedéssel, a Városliget átépítésének vitájával, a hajléktalanok helyzetével, a közelgő választások fővárosra gyakorolt hatásával, illetve a városvezetés általános kommunikációjával kapcsolatosak.
Mit tesz a főváros, ha az áprilisi választásokon újra a Fidesz győz?
Karácsony Gergely emlékeztet minket, Budapestet részben a koronavírus járvány, részben a kormány intézkedései lehetetlen helyzetbe hozták az elmúlt másfél évben.
„Van egy jó mértékegység: a Lánchíd, melynek a felújítása 27 milliárd forintba kerül. Az a döntés például, hogy az iparűzési adót – ami a város legfontosabb bevétele – a kisvállalkozások esetében felezik, az nekünk nagyjából 20 milliárd forint bevételkiesést jelent. Tehát egy évben egy döntéssel kivesznek egy Lánchíd felújításnyi összeget a zsebünkből. Ez most második éve tart.”
„Az idei költségvetést a fővárosi önkormányzat úgy tervezte meg, hogy a város egyedüli nagy bevételét, az iparűzési adót (…) mi beírtuk a költségvetésbe bevételi oldalon. Nem azért, mert felelőtlenek vagyunk, egyszerűen azért, mert azt gondoljuk, hogy ez így méltányos. Nem szövögetünk B-terveket erre, mert nem fogom elfogadni, hogy felannyi busz járjon a városban (…) ezt a pénzt nem lehet megspórolni és mi nem is akarjuk.”
„Mielőtt még bárki azt gondolná, hogy a fővárosi önkormányzat támogatást kér a mindenkori kormánytól, mi valójában azt kérjük, hogy ne vegyék el tőlünk azt a pénzt, amit megtermelünk. Nem csak arról beszélek, hogy a magyar gazdaság 40%-át ez a város termeli meg, és a magyar adóbevételeknek nagyjából a 40%-a is innen jön. Arról beszélek, hogy ma a fővárosi önkormányzat befizet a központi költségvetésbe a saját bevételeiből. Ez 30 évig nem így volt, Tarlós főpolgármester idején aztán különösen nem így volt. (…) Mi nem támogatást szeretnénk, hanem azt, hogy hagyjanak minket békén.”
Ugyanakkor Karácsony Gergely optimistán arra készül, az áprilisi választások után bármilyen kormány jön, az a városvezetéssel együttműködve az építkezésre fog koncentrálni inkább a háború helyett.
p o d c a s t – hallgasd meg!
Azt kell elérnünk, hogy Budapestet ne a szmoggal és a zajjal azonosítsuk
Budapest legnagyobb problémája valójában nem Budapesten jön létre, hanem az agglomerációban. Az elmúlt évtizedekben a Budapest környéki települések népessége nagy mértékben nőtt, a fővárosé pedig inkább csökkenőben van.
„Budapest és az agglomeráció lepényként elterül, van egy szétszóródása a lakóövezeteknek. Ez életveszélyes folyamat, mert minél kevésbé kötődik az új lakóövezetek kijelölése a kötött pályás közlekedési infrastruktúrához, annál nagyobb mértékben zabáljuk fel a zöldfelületeinket.”
A főpolgármester negatív spirálként emlegeti a folyamatot, amiben a magas fővárosi ingatlanárak és a zöld területek hiánya miatt az emberek elköltöznek a városból, de visszaautóznak, hiszen az életük ezer szállal oda köti őket. Ezzel tovább romlik a város életminősége, ami még jobban ösztökéli az embereket a kiköltözésre.
„Nagyon fontos, hogy Budapesten az ingatlanárak elképesztő növekedését megfékezzük. Ez nem egyszerű, mert piaci folyamatról beszélünk, de a lakhatás nem csak piaci kérdés. 2018-19-ben az egész világon Budapesten nőttek legmagasabb mértékben az ingatlanárak, valamit tenni kell. Ez nem lehet más, mint a közösségi lakásszektor bővítése. Megfizethető albérlet piacot kell létrehozni. A másik tennivalónk, hogy élhetőbbé kell tenni a várost. Azt kell elérnünk, hogy Budapestet ne a szmoggal és a zajjal azonosítsuk.”
A levegőminőség problémájáról túl keveset beszélünk
Karácsony Gergely szerint túl keveset beszélünk arról, hogy az egész világon a levegőminőség a leggyakoribb elsődleges halálozási ok.
„Nagy híve vagyok annak, hogy kivezessük azokat a gépjárműveket a budapesti forgalomból, amik nagyon súlyosan hozzájárulnak ehhez az állapothoz. De ha az ember egy ilyet fölvet, rögtön megkapja az autósüldöző címkét. Aki egy nagyon régi dízelautóval jár a városban, teljes joggal mondhatja, hogy nem tud jobb autót megengedni magának, nehogy már én őt korlátozzam. De amíg neki csak azt a jogát korlátozná egy ilyen szabályozás, hogy milyen autóval közlekedhet a városban, a másik oldalon meg az van, hogy emberek meghalnak.”
„Nem azért lettem főpolgármester, hogy minden úgy maradjon, ahogy volt. Inkább vállalok bizonyos konfliktusokat azért, hogy a programomat végre tudjam hajtani, nekem ez a dolgom. Ezzel együtt nagyon fontosnak érzem, hogy ebben azért kell egyfajta érzékenységet mutatni. Ezért elkezdtünk egy társadalmi részvételi folyamatot arról, hogy a nagyon nagy kibocsátású autók kapcsán jussunk valamilyen közös nevezőre.”
Városliget és a Magyar Zene Háza
Mindenki ismeri a főpolgármester véleményét a Liget-projektről. Bár senkinek nem mondja, hogy ne menjen a Magyar Zene Házába, és saját bevallása szerint ő is biztosan el fog oda látogatni zeneszerető emberként, de továbbra is vallja, hogy nem szabadna a parkba építkezni.
„Ezzel a beruházással betette a kormány a lábát az ajtón és megépített egy viszonylag kis épületet a Városligetben. Ez egy 3000 négyzetméteres épület. (…) Még mindig van egy hatályos építési engedéllyel rendelkező terv a Magyar Nemzeti Galéria megépítésére, ami 50 000 négyzetméter (…) A Városliget már most rendkívül túlzsúfolt. Van egy teherbíró képessége egy ilyen parknak, a Városliget túl van ezen.”
„Amíg én főpolgármester vagyok, a Liget-projektet ellenezni fogom, az összes eszközzel, ami rendelkezésemre áll. Az egyik az, hogy erről beszélek, a másik az, hogy – hiszen voltam én már odaláncolva a fákhoz – ha ott elkezdenek építkezni, onnan engem el fog vinni a rendőr, az egész biztos.”
Készül a hajléktalanügyi stratégia
A hajléktalanság problémája drámai mértékben jön velünk szembe, ha járunk-kelünk a városban.
„Valamit szögezzünk le: Budapesten a közterületi hajléktalanság mértéke az elmúlt években csökkent. Most éppen készítjük a város hajléktalanügyi stratégiáját, ahol azt a célt ki fogjuk kitűzni – az Európai Parlament iránymutatásával összhangban – hogy felszámoljuk a közterületi hajléktalanságot, ne kelljen senkinek az utcán laknia. Ugyanakkor ez a jelenség a jéghegy csúcsa, e mögött sok elrontott dolog van: a megfizethetetlen lakhatás, a szociális védőháló lyukai.”
A hajléktalan társadalom nagyon heterogén világ. Önkormányzati bérlakásokat újított fel az önkormányzat azoknak a hajléktalanoknak a számára, akiknek van fix jövedelmük és olyan mentális és szociális állapotban vannak, hogy képesek az önálló lakhatásra. Akik erre nem képesek, azok számára alacsony köszöbű – vagyis mindenkit befogadó – intézmények létrehozására van szükség, ahol rehabilitációra is lehetőség nyílik.
„Ilyen intézményekből nincsen elég Budapesten (…) A fideszes duma az, hogy van elég kapacitás. Persze, ez matematikailag igaz. De szemben sok kormányzati politikussal, én jártam ezekben a szállókban, mindegyikben, voltam krízisautózni az éjszakában. Az a dolgom főpolgármesterként, hogy ezeket az élethelyzeteket értsem: és bizony van olyan, hogy jobb az utcán aludni, mint bemenni egy ilyen szállóra. Javítanunk kell a hajléktalanellátás minőségét és kellenek speciális intézmények.”
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastban:
- Mennyi pénzt fizet szolidaritási hozzájárulásként Budapest évente az államkasszába? Mekkora ez az összeg a Tarlós István főpolgármestersége alatti összeghez képest?
- Mit jelent az, hogy a 21. század a városok kora?
- Milyen érdekérvényesítő ereje van Budapestnek mint önálló városnak az EU-ban?
- Miért van demokrácia-deficit a világban?
- Miért általános állampolgári attitűd az, hogy szkeptikusak vagyunk a döntéshozókkal szemben és mit kezdhet ezzel egy város vezetése?
- Be fogja vezetni a dugódíjat Karácsony Gergely?
- Mit gondol a szmogriadóról a főpolgármester?
- Milyen tervek vannak a főváros és az agglomeráció közti közösségi közlekedés fejlesztésére?
- Hogy néz ki és mikor indul el az elektronikus jegyrendszer? Mi az az időalapú jegy?
- Miért aggódik a Magyar Zene Háza mellett álló platánfákért a főpolgármester?
- Mit tanít nekünk a koronavírus a főpolgármester szerint?