Nem célunk a hazai szalámigyártás történetét felgöngyölíteni itt, azt már mások megtették helyettünk, de a várost járva, és a házainak, volt lakóinak történetét olvasgatva időről időre szembejött egy-egy dúsgazdag húsiparban és szalámigyártásban utazó család is – Herz, Dozzi, Del Medico – akik egytől egyig impozáns villákat, bérházakat építettek vagy alakítottak át a századforduló környékén. Most megnéztük, hogyan is festenek ezek az épületek ma.
Bartha Dorka írása.
Karczag-villa a Svábhegyen
Messze a város fölött, a Diana utcában csodás panorámával magasodik a Karczag-villa. Vagyis ami maradt belőle. A feltehetően Hild József tervezte impozáns villa 1844-ben épült, a klasszicizmus egyik legszebb arányú épületének tartják.
1906-ban került az akkor már nagy karriert befutott hajózási vállalkozóból lett szalámágyáros, Herz Ármin tulajdonába. A Herz család nemespenésszel borított téliszalámija a 19. századfordulóján megnyerte nem csak Millenniumi Kiállítás Nagydíját, de az 1900-as Párizsi világkiállításét is.
Ilyen sikerek mellé dukált is aváros egyik legelgánsabb környékén fekvő nyaraló. Herz kissé át is alakította az épületet a modern kor igényeinek megfelelően, elsőként egy faragott verandát építtetett a homlokzathoz, majd 1913-ban ki is bővítették az épületet még két szobával a hátsó homlokzat irányába.
A villát a szocializmusban államosították, az 1959-es felújítás is hosszútávon inkább csak több kárt okozott. 2000-es évekbeli privatizálása óta tovább romlott az állapota, a tetszőszerkezete is kigyulladt, a kert ősfáit letarolták. 2020 nyarán felröppent a hír, hogy az új tulajdonos felújíttatja, de azóta semmi változás nem történt a telken.
Burjánzó szecesszió Mátyásföldön
A 16. kerületi Ó-Mátyásföld villanegyed még mindig ismeretlen sok budapesti előtt, pedig egészen káprázatos az egykori nyaralótelep a sok-sok elegáns házával. Itt található a város egyik legdíszesebb szecessziós villája, a Koronafürt és a Májusfa sarkán álló Dozzi-villa is. Névadója, az egykori, Olaszországból érkezett szalámigyáros, Dozzi József, nyaralóján tobzódnak a tipikus szecessziós díszitőelemek: pávák, indázó növényi minták és női alakok.
Az épületet pár éve a nagyon romos állapotából példásan felújították, és szerencsére a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva frissen felhúzott, a látványt jelentősen elrondító melléképületet is bontásra ítélték.
Négy évszak a Kiskörúton
A város egyik leglátványosabb homlokzatával magasodik a Károly körút fölé az a neogótikus bérház, amely szintén egy szalámigyáros dinasztiához köthető. Az 1904-ben elkészült ház építtetőjének olasz származású, szalámi készítéssel foglalkozó Szevera Károlyt, eredeti változatában Calro Severét tartják.
Ha megállunk az út túloldalán és felpillatunk a házra, a felső szinten négy darab , Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegmozaikot találunk, amelyek Alfons Mucha stílusát idézően ábrázolják a négy évszakot allegorikus nőalakokként.
A Del Medico palota az Andrássy úton
Az ország legelegánsabb sugárútján vásárol telket a Tracentóban született Pietro Del Medico. Az olasz származású szalámigyáros családi üzeme a mai Kacsa utcában állt, ez volt az első magyar szalámigyár, amely egészen 1850-től 1912-ig működött.
Az Andrássy út 13. alatt álló eklektikus bérpalotát az a Schmal Henrik tervezte, aki a közeli Párisi udvart is megálmodta. Az építkezés 1885-ban fejeződött be, a belsőépítészeti munkákat is a kor legnagyobb magyar mesterei készítették, Lotz Károlytól Jungfer Gyulán át. A homlokzaton a család olasz származására amúgy a díszítés is utal, Dante könnyen felismerhető például a földszinti ablak fölött.
A Del Medico család legismertebb tagja a mai generációk számára az első magyar szalámigyárat alapító Del Medico Péter dédunokája, a három éve elhunyt Del Medico Imre lehetett, a legendás magyar sajtólevelező, aki tízezernél is több olvasói levelet jegyzett.
