A klímaváltozás lassításának eszköze a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett a zöldfelületek érdemi növelése. Három évvel ezelőtt egy fenntarthatóbb, zöldebb város ígéretével kértük és kaptuk meg a választók bizalmát, és új szemlélettel láttunk munkához. Egy régi-új pozíció létrehozásával kezdtük, Budapest főkertésze, vagy talán korszerűbb kifejezéssel főtájépítésze Bardóczi Sándor lett, aki a Főkert munkatársaival együttműködve kezdett neki a faültetés programjának. Az online applikációként működő, folyamatosan bővülő fővárosi fakataszter, azaz a Budapest Fatár segítségével a budapestiek megismerhetik a város faállományát és parkjait.
A fákat nem egyszerűen esztétikai értékként ismerjük el, hanem oxigéntermelő közműként tekintünk rájuk. Ezáltal a felszín alatti közműhálózat-építésnél, karbantartásnál is tekintettel kell lenni a fák gyökerére. Kivágni pedig csak olyan fákat lehet, amelyek vagy betegek, vagy balesetveszélyesek, vagy indokolható társadalmi érdek fűződik hozzá, ám ilyenkor is pótolni kell őket.
A ciklus kezdete óta mintegy 7 ezer előnevelt fával gazdagodtak Budapest utcái és zöldterületei, a városi erdőkben pedig további 14 ezer konténeres csemete lelt otthonra, de nem állunk meg, minden közterületfejlesztésre zöld nézőpontból tekintünk, fák költöztek például a pesti alsórakpartra és a Blaha Lujza térre is.
A város természetes flóráját és faunáját óvva, bizonyos zöldterületeken úgy nevezett méhlegelőt hoztunk létre, ahol vadvirágok segítségével kínálunk táplálékot a veszélyesen megfogyatkozott méhállománynak.
Új közparkok létesítésével tesszük élhetőbbé a helyi lakosság számára Budapestet. A már átadott Pünkösdfürdő park vagy a zöldfelületek védelmében áttervezett Tabán park mutatja, hogy hogyan gondolkodunk a nyüzsgő város és a természet együttéléséről. A fásítás, a zöldfelületek fejlesztése pedig nagy erőkkel folytatódik.