Három évvel ezelőtt egy szolidárisabb Budapest vízióját vázoltuk fel, erre is kértük a városlakók felhatalmazását. A szegényellenes politika helyett szegénységellenes politikát hirdettünk, a hajléktalanok helyett a hajléktalansággal szálltunk szembe. Ám akkor még nem sejtettük, hogy rövid időn belül egy pusztító világjárvány, majd egy évtizedek óta nem tapasztalt energiaválság köszönt be.
Magyarországon néhány hónap alatt radikálisan nőttek a megélhetés költségei. A rekordinfláció, a kiskereskedelmi árak villámgyors emelkedése után kiderült, hogy a kormány korábbi formájában megszünteti a rezsicsökkentést, amelynek Budapesten főként korszerűtlen fűtési rendszerekkel rendelkező, rossz szigetelésű otthonokban élők lesznek a kárvallottjai.
Azokat érte tehát a legnagyobb csapás, akik egyébként is napról napra élnek, a kisjövedelmű, részben idős, nyugdíjas embereket.
Bár az önkormányzatokat sújtó kormányzati politika hatását mindannyian érezzük egyre szűkösebb költségvetésünkön, amikor az emberek igazán bajban vannak, a koronavírus-válság után ismét megint csak ránk számíthatnak. Az önkormányzatok vannak ugyanis a legközelebb a településeken élőkhöz. Míg a kormányzat számára ők csak adatok, számunkra a bajba jutott szomszédjaink, akiknek segíteni kötelesség.
Nem volt kérdés tehát, hogy lépnünk kell. Bár a kormány a fővárostól ötször annyi adót von el, mint a tette azt a fideszes városvezetés idején, Budapest minden megmaradt lehetőségét kihasználva segítséget nyújt a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokban élőknek. Budapest új rezsitámogatási rendszert vezetett be, az eddigi támogatást megemeltük, kibővítettük és egyszerűbbé tettük a hozzáférést is. A rászoruló családok és a létminimum alatti nyugdíjat kapók évi 48 ezer, a valódi átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők évi 24 ezer forint támogatást kaphatnak, amit a gáz, villany, víz vagy távhőszámlán írunk jóvá. A támogatásokat október eleje óta lehet igényelni a kerületi önkormányzatok irodáiban, amelyek maguk is segítenek a bajbajutottakon.