Bozók (ma Bzovík, Szlovákia)
Község a Besztercebányai kerület Korponai járásában, Korponától 6 km-re délkeletre található. Trianon előtt Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
Az 1135 körül épített apátságot építője a cisztercita rendnek adományozta, majd őket a premontreiek váltották fel. Bozók mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. A középkorban többször esett főúri pártharcok áldozatául. 1433-ban a husziták dúlták fel. 1530-ban Balassa Zsigmond elűzte a szerzeteseket, épületüket várrá alakította át. Az 1541-es török ostromot visszaverték. Címerében Szent István király látható, ő a prépostság védőszentje és róla nevezték el az 1606-ban épített templomot is. 1599 és 1646 között többször volt megyegyűlés színhelye. 1678-ban a jezsuiták szerezték meg, majd a Thököly egyik vezére elfoglalta és felgyújtotta. Szelepcsényi György helyreállította a várat, amely még a 20. század elején is lakott volt.
Lakói főleg mezőgazdaságból, szőlészetből, borászatból éltek. Volt sörfőzőháza, liszt-és fűrészmalma. Nevesek voltak heti és országos vásárai.
Lakossága 1910-ben 501 lakosból 441 szlovák, 34 magyar, 13 német
Lakossága 2011-ben 1103 lakosból 1052 szlovák, 4 roma, 2 cseh, 0 magyar (44 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A Hont-Pázmány nemzetségbéli Lampert ispán 1124 és 1131 között alapította a bozóki prépostságot. Lampert felesége Zsófia I. (Szent) László király nővére volt. A Hont-Pázmány nemzetség gazdagságát és hatalmát bizonyítja. hogy Hont vármegyét és ispáni várát a nemzetségalapítóról nevezték el.
Mutató linkek:
Utcatörténet
Sasadon, a 11. kerületben az 1933-ban elnevezett utca névadója valószínűleg a Hont vármegyei település vára.
