Lipótvárosban miért nem Lipót körút van?

Ferencváros? Ferenc körút! Józsefváros? József körút! És így tovább végig a Nagykörúton. Na de mi a helyzet Lipótvárossal? Igazi kakukktojás, hiszen ott az út neve Szent Istvánét viseli. Hogy történt ez? Valódi rejtély, ráadásul nem ez az egyetlen furcsaság arrafelé!

Zubreczki Dávid írása.

Bartha Dorka nem is olyan rég összeszedett tíz izgalmas kérdést a pesti Nagykörúttal kapcsolatban, és persze meg is válaszolta azokat. Így aztán ma már tudhatjuk, honnan kapták nevüket a városrészek, melyek azután az egyes körútszakaszok névadói lettek. Vegyük gyorsan végig őket:

  • Ferencvárost I. Ferenc királyról nevezték el, áthalad rajta a Ferenc körút, temploma pedig a Szent Ferenc templom a Bakáts téren, amit Ybl Miklós tervezett (mint oly sok más házat Budapesten).
  • II. József tiszteletére kapta a nevét Józsefváros, ahol a körút is József, és persze a városrész nagytemplomának titulusa is Szent József: ez az impozáns barokk alkotás az egyetlen szakrális épület, amelyik szépen látszik a Nagykörútról is.
  • Erzsébetváros névadója Erzsébet királyné, körútszakasza az Erzsébet körút, legfőbb katolikus temploma pedig a Szent Erzsébet a Rózsák terén, mely amúgy az Országházat is tervező Steindl Imre alkotása. (Az elnevezések itt is kicsit elütnek a többitől, de erre majd később visszatérek egy másik cikkben.)
  • Terézvárost Mária Teréziáról nevezték el, természetesen itt van a Teréz körút. A Nagy Szent Teréz-plébániatemplom pedig a Király utca és a Nagymező utca sarkán áll, és olyan régi, hogy megépültekor még többnyire földszintes házak vették körbe, így a tornyán körbefutó erkélyről messzire elláthatott a tűzőrség.

És el is érkeztünk Lipótvároshoz, ahol nincs se Lipót körút, se Szent Lipót-templom. Van viszont Szent István-bazilika és Szent István körút, amely ráadásul nem csak egyszerűen átszeli a városnegyedet, mint a többi szakaszon, de két különböző kerület határán áll.

Eredetileg itt is minden hasonlóan alakult, mint a többi városrészben. A Belvárostól északra eső külvárosi területet, mely egykor egészen a Vizafogóig tartott, II. Lipót királyról nevezték el, annak 1790-es koronázásakor. Természetes volt tehát, hogy amikor 1845-ben elkezdték építeni Lipótváros plébániatemplomát (vagyis a Bazilikát), az először Szent Lipót nevét viselte.

Lipótvárosban miért nem Lipót körút van?
Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Csak hát, elképesztően lassan haladtak a munkával, ötven évvel később még mindig nem volt kész az épület. Viszont jöttek az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás ezeréves ünnepe, az egész ország a nemzeti öntudat lázában égett. Sokaknak nem tetszett, hogy Budapest legnagyobb templomát – amely úgy tűnt, hogy most már tényleg hamarosan kész lesz – Szent Lipótról, vagyis Ausztria védőszentjéről nevezik el. Így lett belőle Szent István. A bejárat felett akkor már ki volt faragva ugyan Szent Lipót alakja, de azt is levették – jelenleg az urnatemetőben látható. (Érdekesség, hogy a templom egyik kápolnája 1986-ig viselte még az eredeti Szent Lipót nevet. Ám miután 1971-ben Szent István kézereklyéjét odavitték, azt is a Szentjobbról nevezték el.)

Lipótvárosban miért nem Lipót körút van?
Három városrész három temploma. Elől Lipótváros és Szent István-bazilika, tőle balra a terézvárosi Nagy Szent Teréz-templom látszik, a távolban pedig az erzsébetvárosi Szent Erzsébet-templom két karcsú tornya. (Fotó: Soós Bertalan)

A Bazilika végül 1906-ban készült csak el. Ekkor már javában zajlott az élet a városnegyedet átszelő Lipót körúton. Merthogy eredetileg itt is a városrész nevét vette fel az ideeső szakasz.

A következő nagy változás az 1930-as évek végén következett be. Ebben az időben már ferde szemmel kezdtek nézni a Habsburg-uralkodóházra (és ez a szemlélet a háború után is megmaradt). Elhatározták, hogy az akkor már évtizedek óta működő Bazilika nyomán az egész városrészt az államalapító királyról fogják elnevezni. Így született meg Szentistvánváros, benne a Szent István körúttal és a Szent István parkkal (amit korábban természetesen Lipótvárosi parkként is emlegettek).

Azután jött a háború, majd a kommunista diktatúra. Az Erzsébet és a Teréz körút Lenin nevét vette fel, a Nyugati tér pedig Marxét, de rejtélyes okból a Szent István körút elnevezéshez nem nyúltak. Viszont 1950-ben alaposan átrajzolták a kerületek térképét. Az addig egységes V. kerület északi része XIII. lett. Miközben a körút neve hivatalos maradt, a városrész nevét nem nagyon használták írásban sehol sem, legtöbbször csak kerületszinten hivatkoztak egy-egy területre. Lassan az V. kerület egyet jelentett a Belvárossal, szegény Lipótváros a szocializmus éveiben kezdett kikopni a közbeszédből. Mindeközben a XIII. kerülethez csapott Újlipótváros, mely már azelőtt is önálló karakterrel bírt, egyre markánsabban jelent meg. Nem véletlen, hogy ma már „Lipócia” alatt inkább erre a negyedre gondolunk.

A rendszerváltás után szóba sem jött az alig néhány évig használt Szentistvánváros elnevezés visszahozása (mint ahogy a Hegyvidék sem lett újra Mátyáskirályváros, és Angyalföldön sem merült fel, hogy Horthy felesége után ismét Magdolnavárosnak nevezzék a kerületet). Igaz, a katolikus egyház mind a mai napig így hivatkozik a Bazilikára: Budapest-Szentistvánvárosi Szent István-plébániatemplom.

De nem csak a városrész nevét hagyták meg, az akkor már fél évszázada használt és megszokott körútelnevezést sem bolygatták. Így alakult ki ez a furcsa kettősség a Nagykörút északi végén: Lipótvároshoz a Szent István körút tartozik.

Na de épp az ilyen kivételektől, furcsa maradványoktól és kacskaringós történetektől válik igazi várossá a város!

Lipótvárosban miért nem Lipót körút van?
Fotó: Soós Bertalan