Désháza (ma Deja, Románia)
Désháza erdélyi település, Szilágy megyében, Zilahtól 30 km-re, északra fekszik.
Nevét Deés nevű alapítójáról kapta. Az oklevelek 1343-ban említik először Deésháza néven. 1414-ben Zsigmond király a birtokot a Kusalyi Jakcs családnak adta. A XV. századtól a település legjelentősebb birtokosai a Deésházi-, Móre-, Alszegi-, Petkes- és Pelei család voltak. A falu gyakran volt vármegyei gyűlések színhelye. Désháza lakosainak fő foglalkozása a XIX. században a fazekasság volt.
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága:
1910-ben 729 lakosból mindenki magyarnak vallotta magát
2011-ben 1262 lakosból 1250 magyar, 4 román,
Érdekességek:
A környéken „csupros falunak” is nevezték a települést. Az első világháború előtt 65 fazekas volt a faluban. Az értékesítést azonban megnehezítette, hogy a zilahi és a somlyói fazekascéhek nem engedélyezték a désháziak számára az árusítást ebben a két városban. Zilahon csak 1900-tól árulhattak, miután a désházi fazekasok elkészítették a zilahi kórház számára szükséges cserép vízvezetékcsöveket.
2012 tavaszán alakult a Csuporka Néptáncegyüttes.
Református templomát 1858-ban szentelték fel
Utcatörténet
A fővárosi XVIII. kerületben található a Désháza utca, 1953 óta viseli az erdélyi település nevét. Korábban ez az utca a gróf Dessewffy Emil, majd 1935-től a Dessewffy utca nevet viselte.
