Mura utca, Budapest XIII.

Mura-folyó (Ausztrián, Szlovénián, Magyarországon, Horvátországon)

A Dráva leghosszabb mellékfolyója, amely Ausztrián, Szlovénián, Magyarországon és Horvátországon keresztül halad. A Mura-folyó Ausztriában a Hohe Tauern hegységben ered, teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz – annak is csak a bal partja – esik Magyarországra, Zala megye délnyugati szegletében. A Mura végül Horvátországban torkollik a Drávába.

A Mura az ókortól kezdve a környék lakosságának életében nagy fontossággal bírt. Hajómalmok, révek működtek rajta, gazdag halállományát folyamatosan halászták, sőt az Alpokból ide szállított hordalékát aranymosók is kutatták. A dús ártéri réteken legeltettek, a bal parti dombhátakon pedig magyar és horvát szőlősgazdák ültetvényei sorakoztak. A Bánffy, Zrínyi, Festetics, Szapáry és Andrássy-családok birtokolták a Mura-folyó környékén fekvő területeket.

1920-ban a Monarchia felbomlásával a folyó fizikális és politikai határrá vált a Magyar Királyság és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között, csak a bal partja tartozott az országhoz. A Muraközt 1941-ben visszafoglalta Magyarország, így a folyó jobb partja is hazánk része lett ismét. A II. világháború után a Mura jobb partja visszakerült Jugoszláviához.

A XX. század második felében a Mura ausztriai vízgyűjtőjében nehézipari központok létesültek, melyek jelentős mértékben szennyezték a folyót. Sorra épültek a víztározók is, így felborult a folyó természetes rendje. Az 1990-es évekig a Mura egyike volt Magyarország legszennyezettebb vizeinek.

2007-ben alakult meg a Mura-menti Tájvédelmi Körzet. A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, védelme, és megőrzése volt.

Érdekességek

Az 1950-es években a Mura politikai szerepe még inkább megnövekedett a szocialista blokk és Jugoszlávia egyik határaként. Közelébe csak külön engedéllyel lehetett beutazni, beton lőállásokat, bunkerek, géppuskafészkeket épített a határőrség a folyó mentén, melyek még ma is láthatóak.

A 2000-es évektől a Mura vízi turisztikai szempontból egyre jelentősebbé vált. Nagyon komoly érdeklődés tapasztalható a murai raftingtúrák iránt. A Mura és az azt kísérő morotvatavak jelentős horgászvizek.

Utcatörténet

A fővárosi XIII. kerületi Vizafogón 1900 óta viseli utca a Mura- folyó nevét.