A Nagykörút újratervezésének egyik első lépéseként online kérdőívben kérdeztük a budapestieket a Nagykörút jelenlegi helyzetéről, arról, hogy az itt közlekedő, lakó vagy épp bevásárló emberek milyen problémákat látnak és miért szeretik a Nagykörutat, illetve milyen jövőképet képzelnek el a körútnak? A kérdőív október 27. és november 11. között volt elérhető, mely idő alatt több, mint 4200-an mondták el véleményüket.
Bár egy ilyen online kérdőív természetesen nem tekinthető reprezentatívnak, a válaszadók közlekedési szokás szerinti megoszlása például összhangban van a Nagykörút közlekedési munkamegosztásával – melyről 2020. nyarán első alkalommal készült átfogó felmérés. Így az eredmények fontos szempontokat adnak a Nagykörút jövőképének kialakításához és a tervezés folytatásához.
A Nagykörút fejlesztési koncepciójához kapcsolódó első online kérdőív több témát járt körbe:
- általánosságban kérdeztünk Budapest élehetőségéről;
- majd részletesen a Nagykörút jelenéről, értékeiről és problémáiról, a felhasználók szokásairól;
- és a Nagykörút jövőjével kapcsolatos célokról;
- valamint kíváncsiak voltunk arra, hogy a budapestiek milyen formában értesülnének és mondanák el a véleményüket a tervezés során.
A kérdésekre adott válaszok összesítve a kérdőív eredmény oldalán is megtekinthetők, de a legfontosabb megállapításokat és mélyebb összefüggéseket ebben a cikkben részletesen is bemutatjuk.
Az online felmérés főbb számai:
- 4214 kitöltés 16 nap alatt;
- A kitöltők 59%-a 40 év alatti, 41%-a 40 év feletti, a kitöltők átlagéletkora 42 év;
- A kitöltők 33%-a naponta, 37%-a hetente többször, 22%-a pedig havonta többször jár a Nagykörúton;
- A válaszadók lakhelyét a megadott irányítószámok alapján elemezve látszik, hogy a Nagykörúthoz kapcsolódó kerületekből érkezett a legtöbb válasz, ugyanakkor a többi kerületből – illetve más településről – érkező kitöltők száma azt mutatja, hogy a Nagykörút megújítása egész Budapest számára fontos projekt.
A Nagykörút használata: visszaigazolást nyertek a trendek
A Nagykörúton való közlekedést több oldalról vizsgáltuk, mivel ez a témakör nagyon összetett. Az eredmények visszaigazolják, hogy a forgalmi számokat nézve a közösségi közlekedés a leginkább meghatározó a Nagykörút közlekedésében, annak ellenére, hogy a nagykörúti villamosközlekedés forgalma az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutat…
Ez sajnos összefüggésben áll két fontos, egymást is erősítő negatív trenddel, azzal, hogy:
- Budapest lakossága csökken: 1990 óta több mint 100.000 ember költözött ki a belső kerületekből, a belváros elvesztette lakosságának ⅓-át;
- Évek óta emelkedik az autós közlekedést választók aránya a közösségi közlekedés rovására: a Közép-Magyarországi Régióban (Budapesten és Pest Megyében) 10 év alatt 100.000-rel nőtt a gépkocsik száma, Budapesten ma minden harmadik autó az agglomerációból érkezik.
Külön kérdésben kérdeztük, hogy a válaszadó jellemzően milyen eszközzel közlekedik a Nagykörúton, valamint kíváncsiak voltunk arra is, hogy e mellett milyen egyéb közlekedési eszközt szokott még használni. Másodlagos közlekedési eszközként legjellemzőbb a gyaloglás (57%), majd a közösségi közlekedés (40%), az autó (30%) és a kerékpár (20%), valamint kisebb arányban a roller (4%) és a robogó (2%). A válaszadók 93%-a jelölt meg másodlagos közlekedési módot, mely magas arány rámutat arra, hogy nincsenek kizárólagos helyzetek: egyetlen utazás során is kombinálhatjuk a célunknak éppen megfelelő közlekedési eszközöket, ezért ezek kiegyensúlyozása és a kényelmes, biztonságos használat megteremtése a közlekedésben résztvevők közös érdeke.
A Nagykörút használatára vonatkozó kérdés alapján a válaszadók több mint 60%-a csak átutazóban érinti a körutat, ami egyrészt igazolja a Nagykörút városi közlekedésben betöltött fontos szerepét, másrészt rámutat arra, hogy a Nagykörút egyéb – sokszor a korábbi évtizedekben meghatározó – funkciói, mint például a bevásárlás, ügyintézés, vendéglátás és kulturális szolgáltatások a körút jelenlegi állapotában kevésbé vonzóak. Ezek a Nagykörút mindennapi életének, élhetőségének fontos színterei, ezért – a válaszok alapján – fejlesztésük fontos feladat a közeljövőben.
Amit nem szeretünk a Nagykörúton
A Nagykörúton sokféle probléma azonosítható, melyek súlyosságát jól mutatja, hogy a kérdőívben előzetesen felvetett problémákkal szinte kivétel nélkül 50-60%-ot meghaladó többségben egyetértés született – sőt, sok esetben a 80%-ot is meghaladta a konszenzus. Azt, hogy számos fejlesztendő feladat van a Nagykörúton, még inkább alátámasztja, hogy „a semmilyen problémát nem érzékelek” válaszlehetőséggel mindössze a válaszadók 3,5%-a értett egyet. A leghangsúlyosabb problémák a következők:
- Sok a torlódás, zsúfoltak az utak: 90% – minden második válaszadó teljesen egyetért ezzel a megállapítással.
- A közterületek piszkosak, sok a szemét, büdös van: 88%
- A fák rossz állapotban vannak, kevés a növény: 84%
- Rossz a levegő, nagy a zaj az autók miatt: 82% – itt a legmagasabb a teljesen egyetértők aránya.
- Az épületek rossz műszaki állapotban vannak, a homlokzatok koszosak, balesetveszélyesek: 81%
- A kirakatok rendezetlenek, koszosak, mindent elborítanak a reklámok, óriásplakátok: 79%
- Az árufeltöltés rendezetlen módon történik és akadályozza a forgalmat: 76%
Összefoglalóan elmondható, hogy a legtöbb probléma egyrészt a közlekedésből eredő zaj- és légszennyezésből, másrészt a közterületek, épületek és üzletek elhanyagolt, rendezetlen állapotából erednek.
Az összesített eredmények mellett az összefüggések megismerése a válaszok mélyebb elemzésével lehetséges, ezért az értékekkel és problémákkal kapcsolatos válaszokat összevetettük a közlekedési szokásokkal, így láthatjuk, hogy a különböző közlekedési eszközzel, illetve különböző gyakorisággal közlekedők mennyire ítélik másképp a körút állapotát.
Az összesített eredmények alapján minden második válaszadó egyetértett azzal a megállapítással, hogy „a körúton gyorsan lehet közlekedni” – ugyanakkor, ha ezt a kérdést a közlekedési móddal összefüggésben vizsgáljuk, akkor árnyaltabb képet kapunk. Az autóval közlekedőknek csupán negyede szerint biztosít gyors átjutást a körút, ezzel szemben a közösségi közlekedéssel és a kerékpárral közlekedők több mint 60%-a szerint gyorsan lehet közlekedni a körúton. Ugyanez a megállapítás érdekes eredményeket mutat, ha a körút használatának gyakorisága szerint elemezzük.
Eszerint minél ritkábban jár valaki a Nagykörúton, annál kevésbé ért egyet azzal az állítással, hogy a körúton gyorsan lehet közlekedni, ami azt mutatja, hogy a körúti közlekedésnek rosszabb a híre, mint amilyen valójában.
Hasonló eredményt mutat a „kellemes a körúton sétálni, kikapcsolódni” megállapítás háttere is. Összességében csak minden negyedik válaszadó értett egyet ezzel a megállapítással, tehát egy nagykörúti séta a kitöltők majdnem 70%-a szerint inkább kellemetlen. Ha a választ a jellemző közlekedési mód szerint vizsgáljuk, kiderül, hogy az autóval, kerékpárral és robogóval közlekedők szemében rosszabb a körút „sétálhatóságának” megítélése, míg a gyalog, közösségi közlekedéssel és rollerrel közlekedők – tehát akik értelemszerűen többet is sétálnak – pozitívabban ítélik meg a körutat.
A „rossz a levegő, nagy a zaj” válaszlehetőség szintén megosztotta a válaszadókat. Összesítve a kitöltők 82%-a értett egyet az állítással, mellyel épp csak lecsúszott a legjellemzőbbnek ítélt problémák képzeletbeli dobogójáról. Azonban a válaszokat az elsődleges közlekedési mód szerint nézve kiderül, hogy az autóval közlekedőknek csupán alig több mint fele gondolja problémásnak a levegő- és zajszennyezést; ezzel szemben a gyalog, kerékpárral, rollerrel és motorral közlekedve – tehát akik jobban ki vannak téve ezeknek a hatásoknak – több, mint 90%-a érzékeli a közlekedésből eredő környezeti problémákat.
Amiért a Nagykörutat szeretjük
A problémák mellett természetesen kíváncsiak voltunk a jó dolgokra is; arra, hogy miért jó hely a Nagykörút, hol vannak az erre járók számára kedves helyek, illetve mi az, amit a megújítás során meg kell őrizni és fejleszteni.
A felmérésből kiderül, hogy a Nagykörút hangulata és a szép épületek jelentik a legnagyobb vonzerejét a körútnak, még akkor is, ha azok mára sokat vesztettek korábbi fényükből. Ez a pozitív megítélés azonban éles kontrasztban áll azzal, hogy kikapcsolódásra mennyire nem jó hely a Nagykörút. A válaszadók több mint fele rámutatott arra is, hogy a körúti üzletek és szolgáltatások minősége nem megfelelő, valamint sokak szerint fejlesztendők a vendéglátó egységek is. A kereskedelmi és vendéglátó egységek fejlesztésére mutatkozó igények a későbbi válaszokban is egyértelműen megfogalmazódtak.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy melyek a népszerűbb és a kevésbé jónak tartott szakaszai a Nagykörútnak. A „legeket” tekintve azt láthatjuk, hogy a Teréz körút kapta a legtöbb pozitív, a József körút pedig a legtöbb negatív visszajelzést. Hozzájuk hasonlóan egyértelmű a megítélése a Szent István körútnak és a Ferenc körútnak is: előbbinek pozitív, utóbbinak negatív irányban. A legmegosztóbb az Erzsébet körút volt, melyet majdnem ugyanannyian szerettek, mint amennyien nem. Ha a hidakat nézzük, akkor itt is éles kontraszt mutatkozik „észak és dél” között: a Margit hidat a többség szereti, míg a Petőfi híd megítélése egyértelműen rossz. Ha a körút budai meghosszabbítására is kitekintünk, itt szintén megosztó szakaszokat találunk: a Margit körút és az Irinyi József utca esetében is egy hajszállal, de a negatív vélemények vannak többségben, viszont a Karinthy Frigyes út egyértelműen kedvelt szakasz.
A Nagykörút jövőképe
Az első kérdőív célja az értékek és problémák azonosítása mellett egy átfogó jövőkép definiálása is volt, mely kijelöli azt az irányt, melyet a továbbiakban a Főváros a kerületekkel együttműködve a Nagykörút komplex megújításának tervezésekor képviselni szeretne. A széles körű felmérésben meghatározott jövőkép alapján határozzuk meg az ennek eléréséhez szükséges eszközöket.
A megfogalmazott alternatívák közül a legnagyobb támogatást (82%) az a jövőkép kapta, mely szerint a Nagykörút a közterületek megújításával és újraosztásával, több zöldfelülettel és pihenőhellyel biztosítson megfelelő lakókörnyezetet a budapestiek számára.
Alig lemaradva ezt követi az a cél, mely szerint a Nagykörút egy összetett közlekedési tengely legyen, ahol a közösségi közlekedés, a gyalogos és kerékpáros közlekedés is fontos az autók mellett (80%), valamint az, hogy a Nagykörút legyen Budapest ikonikus főutcája, amely minőségi bevásárlási, vendéglátási és szórakozási lehetőségeket nyújt (77%). A válaszadók többsége, 70%-a egyértelműen elutasította azt a jövőképet, mely szerint a Nagykörút elsősorban közúti főútvonal legyen, biztosítva a gördülékeny áthaladást autóval.
Az egyes jövőképeket a közlekedési módok szerint nézve ezúttal is árnyaltabb kép rajzolódik ki: összességében elmondható, hogy az „élhető Nagykörút” jövőképben – a közlekedési szokásoktól függetlenül – széles konszenzus van, tekintettel arra, hogy a Nagykörúton jellemzően autóval közlekedő válaszadók majdnem 60%-a is támogatja mind a négy, nem a közúti közlekedést előtérbe helyező víziót. Ugyanakkor az is látszik, hogy az autóval közlekedők körében a Nagykörút, mint közúti főútvonal a többi szcenárióhoz hasonló arányban és legnagyobb mértékben (62%) támogatott – miközben a többi közlekedési mód esetében ez a jövőkép csak 10-20% körüli támogatást ért el (de a kerékpárral közlekedők körében csupán alig 4%-ot kapott).
A megújulásnak a Nagykörúti kereskedelemre is ki kell terjednie
A felmérésben arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen szolgáltatásokra lenne szükség ahhoz, hogy az erre járók szívesebben térjenek be egy-egy körúti üzletbe? A körút értékeivel és gyengeségeivel kapcsolatos válaszokkal összevetve a felmérésből egyértelműen kiolvasható, hogy egy élhetőbb, kedveltebb Nagykörúthoz szükség van a körúti üzletek, szolgáltatások újrapozícionálására. A válaszok alapján ennek során elsősorban megfizethető vendéglátóhelyekre (77%) és a kulturális élet felpezsdítésére (58%), valamint szaküzletekre, illetve a mindennapos bevásárlást és ügyintézést lehetővé tevő üzletekre van igény.
Pozitív eredménynek tekinthető, hogy a válaszadók csupán 6%-a mondta azt, hogy semmilyen fejlesztés esetén sem járna gyakrabban a Nagykörúton.
A folytatásban is cél a széles körű részvételiség
A felmérésben a tervezési folyamattal kapcsolatos információszerzési és részvételiségi igényekre is kíváncsiak voltunk. A válaszadók többsége a közösségi médiából (60%) és tematikus honlapról (58%) szeretne tájékozódni a tervezési folyamatról – ezt a célt szolgálja a projekt kezdete óta működő tematikus oldal, ahol a tervezési folyamat mellett számos érdekes helytörténeti cikk is megtalálható. Az aktuális hírekről pedig a Városháza Facebook-oldalán is rendszeresen beszámolunk. Az offline eszközök, mint például közterületi plakátok, postaládákban elhelyezett szórólapok és lakossági fórumok kisebb támogatást kaptak – ugyanakkor nem mindenki tud élni az online eszközökkel, ezért a jövőben ezekre is figyelmet igyekszünk fordítani.
A válaszadók döntő többsége (77%) a folytatásban is az online kérdőíves felmérést tartja a legfontosabb vélemény-nyilvánítási formának – természetesen ehhez hasonlóan a tervezés későbbi fázisában, várhatóan 2021. tavaszán, a most meghatározott jövőkép alapján kidolgozandó eszközökről is véleményt nyilváníthatnak majd. A kerületekkel, valamint a szakmai és civil szervezetekkel közös tervezés is kezdetét vette december elején. Ezek mellett a tavasz során a civil szervezetekkel együttműködve helyszíni eseményeket, fórumokat, valamint szemléletformáló és teszt jellegű rendezvényeket is tervezünk – melyekre a most érkezett válaszok alapján is számottevő igény mutatkozik.
Köszönjük mindenkinek, aki az első online kérdőívben megosztotta véleményét a Nagykörút jelenével és jövőképével kapcsolatban! Az eredményeket figyelembe vesszük és beépítjük a Nagykörút komplex megújítását célzó programba, és ezek mentén folytatjuk a közös gondolkodást.
