Temesvár (ma Timișoara, Románia)
A város a Kárpát-medence délkeleti részén, a Bánságban, a romániai Temes megyében, a Béga és a Temes folyók mellett fekszik.
Az oklevelekben Temesvár neve a XIII. században szerepel először. 1315-ben, trónra kerülésekor Károly Róbert királyi székhelyévé tette a várost, így rövid ideig Temesvár volt a Magyar Királyság fővárosa. 1342-ben városi rangot kapott, és látványos fejlődésnek indult. 1441-ben Hunyadi Jánost temesi főispánná nevezték ki, ő építtette újjá az 1443-as nagy földrengés után a várat. 1479-től Kinizsi Pál, a „fekete sereg” vezére lett a temesi főispán. Az 1514-es parasztfelkelés vezérét, Dózsa Györgyöt itt végezték ki.
1552-ben Losonczy István főkapitány feladta a várat az ostromló törököknek. A másfél évszázados török hódoltságnak 1716-ban a Savoyai Jenő vezette osztrák csapatok vetettek véget. 1778-ban Mária Terézia uralkodására alatt a Temesközzel együtt a város is visszakerül a magyar korona fennhatósága alá.
1849-ben a magyar szabadságharcosok ostromolták az osztrákok által birtokolt Temesvárt, de elfoglalni nem tudták. A város alatt augusztusban döntő vereséget szenved a magyar honvédség.
1956-ban a temesvári diákság támogatta a magyar forradalmat. A következő évben megkezdődik a temesvári per, melynek következtésben tíz embert végeztek ki. 1989. december 15-én a Tőkés László vezette magyar református gyülekezet temesvári gyertyás tüntetése megindította a román forradalmat.
A trianoni békeszerződésig Temes vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 72555 lakosból 31644 német, 28552 magyar, 7566 román
Lakossága 2011-ben: 319279 lakosból 319279 román, 15564 magyar, 4843 szerb (28679 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Temesvár 1552-es elestét Tinódi Lantos Sebestyén megénekelte A vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról című művében.
A város híres szülöttei között van Klapka György, az 1848-as szabadságharc honvédtábornoka, „a komáromi győző”, Kós Károly erdélyi polihisztor, építész, író, grafikus, irodalomszervező, valamint Kiss Ernő honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike is.
Temesvár alatt, Szabadfalun 1849. május 3-án Bem tábornok őrnaggyá nevezte ki Petőfi Sándort. Az itt álló emlékmű a temesvári magyarság március 15.-i zarándokhelye.
Utcatörténet
Budapesten Temesvár utca található:
- XI. kerületben, Kelenföldön 1942 óta
- XVIII. kerületben, Szemeretelepen 1930 óta
- XIX. kerületben, Kispesten 1940 óta (ugyanitt 1989 óta létezik Temesvár köz)
- XX. kerületben, Gubacsipusztán 1925 óta.
- A XXII. kerületben, Budafokon az 1930-as évek óta van Temesvári út.
Temesvári utca található:
- III. kerületben, Csillaghegyen 1945 óta
- IV. kerületben, Újpesten 1928 óta
- XVI. kerületben, Árpádföldön és Rákosszentmihályon az 1920-as évek óta
- XXI. kerületben, Csepel-Kertvárosban 1930 óta
