Zboró köz, Budapest XIX. (1192)

Zboró (ma Zborov, Szlovákia)

Zboró Északkelet-Szlovákiában található, Bártfától 9 km-re északra, a lengyel határ közelében. Az egykori Magyar Királyság Sáros vármegyéjének volt része.

Zboró kettős névvel bír a magyar történelemben, szokták még Makovica váraként is emlegetni. Eredete bizonytalan, a hagyomány IV. Béla király Makó nevű hívének tulajdonítja a vár építését a tatárjárás után, de lehetséges, hogy csak néhány évtizeddel később épült fel. Mátyás király idején a vár a Rozgonyiaké, aztán sorban I. Szapolyai János király, I. Habsburg Ferdinánd, a Dessewffy, Péchy és Tachy családok megosztva, Serédy Gáspár, Balassa András, mígnem Rákóczi Zsigmond végül 1601-ben megszerezte és rendbe hozatta, így lettek a vár leghíresebb urai a Rákóczi-család.

A vár legjelentősebb eseménye 1666-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona lakodalma volt (II. Rákóczi Ferenc szülei). I. Rákóczi Ferenc Zboró várában bekövetkezett halála után Zrínyi Ilona új férje Thököly Imre, a kuruc mozgalom vezére lett, a várat ezen háború során rombolták le a császáriak 1684-ben. A kastély és az uradalom II. Rákóczi Ferenc nővérére, Rákóczi Juliannára szállt, ő vitte magával hozományként. A XVIII. században tűzvész is pusztított itt, sorsát az első világháborúban során véghezvitt rombolás pecsételte meg, azóta rom.

A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd a második világháború alatt a frissen kikiáltott független Szlovákiához került. Ennek megszűnése után ismét a Csehszlovák Köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta az Eperjesi kerület Bártfai járásában található.

Lakossága 1910-ben: 2205 lakosból 1341 szlovák, 653 német és 80 magyar.

Lakossága 2011-ben: 3184 lakosból 2543 szlovák, 449 roma, 2 magyar (135 nem nyilatkozott)

Érdekességek:

Utcatörténet

A XIX. kerületi Wekerletelepen található Zboró köz 1910 óta viseli a sárosi település nevét.