Zemplén vármegye (Zemplín, Szlovákia, Magyarország)
Zemplén vármegye a történelmi Magyar Királyság északkeleti részén helyezkedett el. Ma nagyobb része Szlovákiában, kisebb része pedig Magyarországon helyezkedik el, betagolódva a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe.
A megye egyidős az államalapítással, bár ekkor jobbára lakatlan, erdős vidék volt. Névadó vára helyén valószínűleg már a kelta lakosság idejében is földvár lehetett, a megye nagy része legalább a vaskor óta lakott.
Zemplént a török háborúk kevésbé érintették, tartósan itt nem tudtak berendezkedni. Bethlen hét vármegyéjének egyike volt Zemplén. A Rákóczi-szabadságharc és az 1848–1849-es események érintették jelentősebben a megye történelmét.
1918-ban a csehszlovák hadsereg elfoglalta a vármegye északi részét, 1920-ban pedig hivatalosan is Csehszlovákiához került a megye nagyobbik része. Az első bécsi döntés értelmében déli, magyarok által lakott nagyobb része visszakerült a Magyar Királysághoz, majd a háború végével ismét Csehszlovákia része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik. Magyarországon az 1950-es megyerendezéssel lett a Borsod-Abaúj-Zemplén megye része.
Az elcsatolt zempléni területek fontosabb települései: Királyhelmec, Nagymihály, Tőketerebes.
Lakossága 1910-ben: 343 194 lakosból 193 794 volt magyar és 92 493 szlovák.
Érdekességek
A megye Magyarországon maradt részéhez tartozik a Tokaji borvidék, ami a világörökség részét is képezi. A határ természetesen nem választhatja el a szőlőnek kedvező természeti adottságokat, a ma Szlovákiához tartozó határmenti övezetben ugyanolyan kiváló minőségű borokat termelnek (lásd például Borsi vagy Szőlőske településeket).
Sok, ma is ép és látogatható kisebb vár található a megyében, a teljesség igénye nélkül: Boldogkőváralja, Füzéri vár, Sárospataki vár, Szerencsi vár, vagy Szlovákiában II. Rákóczi Ferenc szülőhelye: Borsi vára.
Utcatörténet:
A fővárosi XVIII. kerületi Ferihegyen 1940 óta viseli a Zemplén utca a vármegye vagy a szlovákiai Zemplén település nevét.
