Ajnácskő (ma Hajnáčka, Szlovákia)
A Besztercebányai kerület Rimaszombati járásban, Rimaszombattól 30 km-re délre, a Gortva-patak partján fekszik. A trianoni szerződés előtt Gömör-Kishont vármegye Rimaszécsényi járásához tartozott.
A monda szerint a honfoglalás után Huba vezér a várat leányának, Hajnácskának adta. Későbbi vára a tatárjárás után épült, amely előbb Csák Mátéé, majd I. Károlyé lett. 1424-ben Salgói Miklós akkori tulajdonost Luxemburgi Zsigmond hamispénzverés miatt birtokaitól megfosztotta, s a várat birtokaival feleségének, Cillei Borbálának adományozta. Később a Pálóczyak, a husziták, Bebek Ferenc, a Balassák, a Kubinyiak, a Feledyek és a törökök birtokolták. A törökök 1649-ben felrobbantották és a falut is felgyújtva elmenekültek. A végvári magyarok helyreállították, de 1703-ban tűzvész pusztította. 1709-ben Bercsényi Miklós a vár udvarán végeztette ki az áruló Szegedi Ignácot. Később urai a Vay, a Vécsey és a Kemény családok voltak.
Lakói földműveléssel, pásztorkodással, szőlővel foglalkoztak, illetve a 19. században a téglagyárban dolgoztak.
Lakossága 1910-ben 830 lakosból 821 magyar, 8 szlovák, 1 német
Lakossága 2011-ben 1193 lakosból 972 magyar, 183 szlovák, 26 roma, (10 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Egy kénes és két vas- és jódtartalmú savanyúvíz forrására épült a 19. században, kedvelt, bár nem túl nagy méretű gyógyfürdő volt, amelyet a tulajdonos báró Kemény család bezárt. A fürdővendégek részére 33 lakószoba és 14 fürdőszoba állt rendelkezésre.
Utcatörténet:
A XI. kerületben, Kelenföldön 1939-ben adták az Ajnácskő utca nevet az egyik közterületnek.
