Árvaváralja (ma Oravský Podzámok, Szlovákia)
Árvaváralja ma a Zsolnai kerület Alsókubini járásában található, a trianoni szerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. Alsókubintól 9 km-re északkeletre az Árva folyó két partján fekszik.
Árvaváralja nevét a település mellett található Árva váráról kapta, amely a középkorban fontos szerepet játszott a Krakkó felé vezető kereskedelmi út és az ország északi határa védelmében. A folyó felett 112 méterre magasodó vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül a tatárjárás után épült. Oklevélben először 1267-ben említik. A vár alatti település Árvaváralja. Mikszáth Kálmán szóhagyományok alapján azt állította, hogy a templomos lovagok építették. 1370 volt a legfontosabb időszak a vár életében, amikor székhely szerepet töltött be. Amikor Albert király halála után özvegye, Erzsébet Giskrát hívta segítségül, az elfoglalta egész Árva megyét, de Árva várát nem tudta bevenni. Első ismert birtokosai a Balassák voltak, de ura volt az évszázadok során Csák Máté, Corvin János, Thurzó Elek. A Thurzók leszármazottai még a 19. században is uralták a várat.
Lakossága 1910-ben 359 lakosból 255 szlovák, 97 magyar, 7 német
Lakossága 2011-ben 1309 lakosból 1265 szlovák, 3 szerb, 2 cseh, 2 lengyel (33 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Hunyadi Mátyás 1484-ben Árva várába záratta Váradi Péter kalocsai érsek és kancellárt, a Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius által szervezett lázadás egyik résztvevőjét. „Árva voltál, Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni” (latinul: Arva fuisti Petre Arva eris et in Arva morieris). A történetet az Élve eltemetve című Mátyás király-monda dolgozta fel a történetet.
Utcatörténet:
Árvavár utca 1992 óta szerepel Budapest térképén, a XV. kerületi Pestújhelyen, illetve Rákospalotán.
