Barca köz, Budapest XX. (1202),

Barcaság (ma: Țara Bârsei, Románia)

Barcaság egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában. A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a dél-erdélyi havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre. Térfogata mintegy 1600 km2, tenger felett való magassága 5– 700 m.

A magyarság a honfoglaláskor átvonult rajta, azonban hosszú ideig gyepűelvének hagyta a gyakori kun-besenyő betörések miatt. Valószínű, hogy a 11. sz. folyamán az ott talált bolgár-szlávok mellé már telepedtek magyar és besenyő határőrök, akik a Havasalföldre vezető szorosokat őrizték és a Barcasági magyarság magját alkották. II. András 1211-ben a német vitézrendet hívta be az ottani határok védelmére, akik a földet benépesítették vallon és német telepesekkel, s megvédték az országot a kunoktól. 1224-re sikereik teljében azonban önálló államot akartak alapítani és ezért a király elűzte őket. A vitézek visszaköltöztek Poroszországba, de német telepítvényeseik itt maradtak.

A várak, mint királyi várak az erdélyi vajdáktól függtek, és eleinte a Barcaság szász helységei is az ő, illetve a székely ispánok hatósága alatt voltak. I. Lajos a 13 szász helységet ez alól felmentette és Brassónak rendelte alá. Zsigmond király pedig 1428-ban megengedte, hogy a szászok polgári pereiket a nagyszebeni törvényszékhez föllebbezhessék. II. Ulászló Törcsvárt és az ahhoz tartozó 10 magyar falut 1500-ban a katonáskodásra és adózásra nézve Brassóhoz csatolta, amely város lassanként az egész Barcaság fejévé és urává lett, és a magyar falvak lakosait jobbágyaivá tette. Végül Brassó és Beszterce vidékei a Királyföldhöz csatlakoztak, melyet Nagyszebenből irányítottak. A szebeni vagy szász egyetem hatósága az egész Szászföldre kiterjedt.

A trianoni békeszerződésig főleg Brassó vármegyéhez tartozott, 1920-ban Romániához került.

Érdekesség

Mivel a vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el. Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött.

A Barcaság területén tucatnyi faluban élnek csángók. Legnagyobb számban a Hétfalunak nevezett tájegységen, ami alapján nevezik őket hétfalusi csángóknak is.

Képeslapok

Fotók

Videó

Utcatörténet

Budapest XX. kerületében, Gubacsipusztán 1994 óta utca viseli a tájegység nevét.