Bezdán (ma Bezdan, Szerbia)
Bezdán Zombortól 17 km-re északnyugatra, a szerb-magyar illetve a szerb-horvát országhatár közelében, a Duna bal partján fekszik.
A magyarok a 9. században érkeztek a területre, ahol akkor egy szláv törzs élt, akik földvárat építettek, amelyet a magyarok elfoglaltak. A vár körül szerveződött a középkorban Bodrog vármegye.
A középkorban Bezdán helyén Battyán nevű falu állt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A kihalt lakosság helyére előbb délről szerbek, majd 1742-től magyarok és németek érkeztek. Mária Terézia 1743-ban mezővárossá nyilvánította Bezdánt. Központjában 1794-ben tűzvész pusztított, majd 1831-ben a kolerajárvány idején 350-en haltak meg.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott. 1944. november 3-án a jugoszláv partizánok több mint 120 magyar férfival végeztek (isterbáci vérengzés). A háború után a kitelepített német lakosság helyére 172 szerb és horvát nemzetiségű családot telepítettek
A szocialista Jugoszlávia idején a „nem fejleszthető” határzóna része, így csak gyenge infrastruktúrájú, mezőgazdasági jellegű, gyengén iparosított településsé vált.
A délszláv háború idején leállt az ipar is, a jelentősebb üzemek csődbe mentek. 2008-től érezhető némi gazdasági fellendülés.
1910-ben 7623 lakosából 6607 magyar, 884 német, 21 délszláv
2011-ben 5263 lakosából 2983 magyar, 1256 szerb, 424 horvát
Érdekességek
A bezdáni vagy isterbáci vérengzésről 2013-ban könyv is megjelent, mely a II. világháború Bezdánt érintő politikai történéseivel is foglalkozik.
Sokan többszáz kilométert utaznak azért, hogy Bezdánban egyenek egy jót valamelyik csárdában, ugyanis híresen jó halászlé vagy inkább halpaprikás készül itt.
Utcatörténet
Budapesten a Bezdán utca a XI. kerületi Kelenvölgyön található, 1953-ban nevezték el a bácskai városról.
