Buziásfürdő (ma Buziaș, Románia)
Buziásfürdő település Romániában, Temes megyében, Temesvártól 35 km-re, délkeletre fekszik.
Első említése 1321-ből származik. 1369-ben Buzus, a XV. században Bozas, Bezias, Bozyazek, 1610-ben Bozzás néven említik. A XIX. században állandósul a magyar Buziás név, melyhez 1905-ben, a helységnévrendezés idején illesztették a fürdő utótagot.
A XIX. század elejéig jelentéktelen, a fő útvonalaktól távol eső falu volt. Hírnevét a helyi ásványvízforrásoknak köszönheti, melyeket 1811-ben elemezték először. A települést hamarosan gyógyfürdővé nyilvánították, és megkezdődött gyógyparkjának kiépítése. Jelentős fejlődésnek az 1850-es években indult. Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter támogatta a helyi beruházásokat. A XX. század elején a fürdő Jacob Muschong sváb mágnás tulajdonában volt, aki tovább bővítette a telepet, és ásványvíztöltő üzemet is létesített. A községben öt pénzintézet, egy szénsavgyár, egy gőzmalom, és egy nyomda működött.
A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Buziásfürdői járásának székhelye volt. 1920-ban a Román Királysághoz került. 1956-ban városi rangra emelték.
Lakossága 1910-ben: 3538 lakosból 1043 német, 912 magyar, 900 román
Lakossága 2011-ben: 4746 lakosból 3876 román, 187 roma és 176 magyar volt
Érdekességek
A város fő látványossága a XIX. század elején létesített, később megnagyobbított központi gyógypark.
1856–1875 között épült az 512 méter hosszú bizánci stílusú fedett sétány, amely esős időben is lehetővé tette a sétát a parkban. Tervezője és kivitelezője a hamburgi származású Wilhelm Stammer volt. Szintén Stammer építette fel a Bazár szállodát és a Margit-villát.
Deák Ferenc többször is kezeltette magát Buziáson, a hagyomány szerint egyik kedvenc tartózkodási helye volt. 1869-ben Seenger Béla kőfaragó mester pihenőpadot állított a parkban Deák számára; ez az 1980-as években eltűnt, azonban 2003-ban újra elkészítették és felállították
1898 szeptemberében Ferenc József és Ferenc Ferdinánd parancsnoksága alatt itt tartották a Monarchia nagy nyári hadgyakorlatát, amikor a király közel egy hétig tartózkodott itt.
A településen született Mistéth Endre Széchenyi-díjas hídépítő mérnök, építési és közmunkaügyi miniszter.
Utcatörténet
A fővárosi Buziási utca a XVII. kerületben, Rákoscsabán található. 1937 óta viseli a bánsági település nevét.
