Csallóköz utca, Budapest 1185, 1202, Csallóköz út 1222, Csallóközi utca 1162

Csallóköz (ma Žitný ostrov, Szlovákia)

Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A Duna legnagyobb szigete a történelmi Magyarországon, Szlovákia délnyugati részén, Pozsonytól délkeletre. Északon a Kis-Duna és a Vág, délre a Duna határolja. Területe 1615 km2. nevét valószínűleg az egykor a Dunába ömlő Csalló folyóról kapta.

Mivel Szlovákia legtermékenyebb területe, nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt áll, főleg gabonát, búzát és rozst termelnek. Csallóköz szlovák nyelvű megnevezése is termékenységére utal: magyarul ugyanis Búzaszigetet jelent. A sziget keleti területét mezőgazdasági célból csatornázták.

Legnagyobb városa Komárom (Révkomárom), területének nagy részén a Dunaszerdahelyi járás található. A trianoni békéig Pozsony és Komárom vármegye osztozott a területen. 1938-ban újra Magyarországhoz csatolták. Lakossága az 1940-es évek második felében több ki- és betelepítést szenvedett el, többsége továbbra is magyar.

Gazdag élővilága, néprajzi- és mondakincse.

Érdekesség

A Duna az Alpokból évezredek óta hordja az aranyszemcséket. Az aranymosás egyik kiemelkedő területe volt a Kárpát-medencében a Csallóköz. Ma hagyományőrzésként foglalkoznak aranymosással. Aranyat mostak a Csallóközben Aranyoson, Csicsón, Doborgazon, Füssön, Kolozsnémán, Medvén, Szapon és Vajkán.

A mondák szerint tündérek birodalma volt, “Aranykertek” is nevezték.

Budapest XXII. kerületében, Budafokon az 1930-as évek óta létezik Csallóköz út.

Csallóköz utca található a mai XVIII. kerületi Ferihegyen 1940 óta, a mai XX. kerületi Gubacsipusztán 1925 óta. Csallóközi utca a XVI. kerületi Rákosszentmihályon az 1920-as évek óta viseli a tájegység nevét.