Csejte (ma Čachtice, Szlovákia)
Vágújhelytől 5 km-re délnyugatra fekszik a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában. 1920 előtt Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
A települést 1276-ban említik először. Rövid ideig Csák Máté birtokolta, majd többször cserélt gazdát, végül a Nádasdyak kezére került.
A község felett emelkedő vár Magyarország nyugati határának védelmét szolgáló várrendszer tagja volt. A 13. század első felében épült, a 15. században kibővítették. Nádasdy Ferenc felesége, Báthory Erzsébet grófnő volt a vár úrnője a 16–17. század fordulóján. A 1611-ben fiatal lányok meggyilkolásának vádjával a grófnőt Thurzó nádor hatására életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a grófnő három évvel később meghalt. A kutatások tükrében már inkább az a valószínű, hogy a Habsburgok szemet vetettek a hatalmas Báthory-Nádasdy vagyonra, és Thurzó nádor személyes ellenszenve sem hagyható figyelmen kívül.
Csejte várát II. Rákóczi Ferenc kurucai ostrommal bevették, a szabadságharc után a Habsburgok felrobbantották. A pusztulást nem követte építés, így ma is romos állapotban van.
A vár alatt a 17. századi, későreneszánsz stílusú Draskovics-kastély található.
Lakossága 1910-ben: 2594 lakosból 2465 szlovák, 61 német, 49 magyar
Lakossága 2011-ben: 3986 lakosból 3614 szlovák, 31 roma, 2 magyar
Érdekesség
Báthory Erzsébet életét, legendáját számos könyv, színdarab és film dolgozta fel. Mikszáth Kálmán 1886-ban írta meg Csejte vár és asszonya történetét:
Utcatörténet
A II. kerületi Szemlőhegyen 1928-ban nevezték el a Csejtei utcát, majd 1962-ben kapta nevét a Csejtei köz.
