A dúsgazdag szépség, a virilisták és az uzsorások – kik vettek telket a Nagykörúton? 2. rész

A dúsgazdag szépség, a virilisták és az uzsorások – kik vettek telket a Nagykörúton? 2. rész

Mi volt a századforduló bombaüzlete Budapesten? Miért érte meg háztulajdonosnak lenni? Kiről is kapta a legendás Pál utca eredetileg a nevét? Hogyan vált az ereje teljében levő polgárság csúcsteljesítményévé a körút?

A Teréz illetve a Lipót körút egykori, kevésbe botrányos tulajdonosainak korábban már a nyomába eredtünk, és azt láttuk, hogy a főváros új útvonala mentén tősgyökeres arisztokrata családok csak elvétve, többségében a vagyonosodó középosztály és nem ritkán ingatlanspekulánsok építkeztek. A mostani részben tovább haladunk déli irányban az Erzsébet, a József és a Ferenc körút mentén és az egykori telekkönyvek, lakcímjegyzékek segítségével megpróbáljuk felidézni a csaknem 140 évvel ezelőtti időket, amikor a jelek szerint nagyon is megérte errefelé bérházat építeni.

A Blaha Lujza tér és háttérben a József körút 1915 körül. FSZEK – Budapest Gyűjtemény

A korabeli regisztereket böngészve feltűnik, hogy néhány név rendszeresen ismétlődik, köztük olyanok, amelyeket a virilisták, azaz Budapest 1200, legtöbb adót fizető választópolgárainak éves listáján is megtalálunk, nevük mellett a foglalkozásukat jelző “háztulajdonos” szóval. Az ingatlan, de még inkább több ingatlan birtoklása az 1880-as évektől jó befektetésnek számított és a nemesi cím nélküli, tehetős, kereskedelemből vagy iparból meggazdagodott polgárok társadalmi megítélését is javította. Helyzetüket jól szemlélteti, hogy az 1900-as év listáján a legtöbb adót fizető első húsz helyezett neve mellett mindenhol szerepel a háztulajdonos jelző, a legtöbb esetben önmagában, más polgári foglalkozás nélkül. A városegyesítés után rohamos tempóban fejlődő fővárosban óriási lakáshiány volt, egyre több vidéki keresett munkát és otthont, így az építési kedv soha nem látott méreteket öltött. A bérházépítők között ekkor nagy számban jelentek meg tehetős iparosok, kereskedők, vagyonos vállalkozók.

1896. Az Üllői út és a József körút kereszteződése, a sarokkupolás ház helyén ma a Lottó-ház áll. FSZEK – Budapest Gyűjtemény, Klösz György,

A “multimilliomos sokszoros háztulajdonos”

Ehrenfeld Ignác és Tafler Kálmán neve, külön-külön és együtt is meglepően sokszor feltűnik a Budapesti Czím és Lakjegyzéknek a telektulajdonosokat soroló oldalain. A terménykereskedőből ingatlanbefektetővé avanzsált, majd halála után az újságírók által csak “multimilliomos sokszoros háztulajdonos”-ként említett Tafler Kálmán nevéhez elképesztően sok ingatlanügylet fűződött szerte a városban. Ehrenfeld Ignáccal rokoni kapcsolatban álltak és mindketten virilisták, ráadásul listavezetők voltak. Az 1900-as évek elején Tafler fizette a legtöbb adót a városban, míg 1906-tól Ehrenfeld át nem vette tőle a stafétabotot. Nem szabad elfeledkeznünk Tafler vejéről, Stern Árminról sem, aki többször szerepel társként apósa ingatlanügyleteiben, így hárman együttesen számtalan tranzakciót bonyolítottak, belőlük jó párat a Nagykörúton.

A jobb szélen az Erzsébet krt. 25-27. sz. ház. FSZEK – Budapest Gyűjtemény

1894-ben Ehrenfeld Ignác a József krt 14. és az Erzsébet körút 25-27. szám alatti négyemeletes bérházak terveire adott megrendelést. Ez utóbbi, a Wesselényi utca sarkán álló, neogótikus saroképület bejárata felett ma is az “EI” monogram emlékeztet egykori tulajdonosára. Emellett a József krt 74-76. is az Ehrenfeld család birtokában volt, fele a saját, fele pedig lányának férje, Gomperz Zsigmond nevén. Ugyanebben az évben Taflerrel közösen megvásárolták az Ehrenfeld telkével szomszédos, József körút 8-10-12. szám alatti ingatlanokat, ahol három nagy bérházat tudtak emelni. A Ferenc körút 24. számú saroktelket is közösen szerezték meg.

Ferenc körút 4. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

Szívesen építkeztek saroktelekre, ahol kedvezőbb alaprajzot lehetett kialakítani. Így volt ez a Rákóczi térrel szemben fekvő, három utca által határolt telek (József krt 31/b.) esetében is. Ezt Tafler Kálmán lánya férjével, Stern Árminnal közösen vette meg, míg egy másik, 1892-es tranzakció során a Ferenc körút 41. került Sterntől a virilista tulajdonába.

A Kölcsey utca sarkán álló két lakóépület. FSZEK – Budapest Gyűjtemény
Ferenc körút, középen a 41-es ház. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

A dúsgazdag és jótékony szépség

A kereskedelemből meggazdagodott építtetők közé sorolhatunk egy másik többszörös háztulajdonost, Krail Irmát, aki eleinte szépségével, mozgalmas házaséletével, majd halála után népnevelési célokra felajánlott, óriási hagyatékával került az újságok címlapjára. Apja, Krail Pál, apósa révén lett gazdag vaskereskedő és csinos vagyonát halála után egyetlen gyermekére, Irmára hagyta. Az asszony a József körút 67. szám alatt lakott, ezen kívül övé volt a József krt. 69. illetve az egykori Heinrich-udvar melletti, 71-73. szám alatti, nagyméretű, duplaudvaros sarki bérház valamint a Pál utca fele, vagyis a teljes páros oldal a 2-től a 10-es számig. Mind tipikus, tizenkilencedik századi, körfolyosós bérház. Ahogy a korabeli újság írta, Krail Irma az apjától örökölt ingatlanokból

“azzal a feltétellel bocsátott a fővárosnak a mai Pál utca helyén utca céljára területeket, ha az utcát Krail Pálról nevezik el. Az illetékes hatóság csak félig ment bele a dologba, így lett a neve Pál utca.”

József körút 70-77. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog
József körút 71. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog
József körút 71. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog
A Pál utca. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

Az 1860-as évek híres szépsége két válás után ment hozzá Bercsényi Bélához, a Nemzeti Színház tagjához. Bercsényi halála után, hatvankét évesen egy harmincéves bárónak, Strallendorf Brunonak mondta ki negyedszerre is a boldogító igent. Krail Irmának egyik házasságából sem született gyermeke, végrendeletében tízmillió koronára rugó vagyonát, köztük a fenti bérházakat, földbirtokokat és ékszereket, fiatal férjéről “megfeledkezve” jótékony célokra, népnevelési intézmények fejlesztésére hagyományozta

Kék ég a Ferenc körút felett. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

Vállakozók, híres orvosok, építészdinasztiák

A magánépíttetők között az iparos vállalkozói rétegét képviselte Mendl István, aki pályáját bádogosmesterként kezdte, majd az iparnak búcsút mondva és a közügyeknek szentelve életét, számos jó hírű vállalat és jótékony célú intézet igazgatóságában foglalt helyet. 1873-ban Hauszmann Alajossal terveztetett házat a József körút 48. alatt és ezzel a többieket mintegy húsz évvel megelőzve, a Baross utcai kereszteződéshez közel felépítette a Nagykörút egyik első házát.

A József körút 41. lépcsőháza. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

A vagyonos vállalkozók mellett elvétve az értelmiség is képviseltette magát, így például Korányi Frigyes, királyi tanácsos és belgyógyász, egyetemi tanár 1884-ben az Erzsébet krt 56-nak lett tulajdonosa. A Czigler Győző építész által készített tervrajzok alapján valószínűleg a házba is költözött, mert a körútra néző, 7 szobás, két cselédszobás, tágas lakásban váróterem és vizsgáló is helyet kapott.  

A József körút az Üllői út felől az 1900-as évek elején. A jobb oldali épület helyén nyílik a Corvin-köz. FSZEK – Budapest Gyűjtemény

A magánzók mellett számos építész-vállalkozó kezdett az 1880-as években ingatlannal foglalkozni, amely az esetleges tervezői tevékenységen kívül magában foglalta a beruházás saját tőkéből vagy hitelből történő finanszírozását, és az építkezés lebonyolítását. Őket képviseli a körúton is jelentős portfóliót birtokló Schubert Ármin és Hikisch Lajos páros (József krt. 41. és József krt. 85.), de a Ferenc krt. 28. kapcsán említhetjük a Paulheim építész dinasztia tagjait, Paulheim Istvánt, Józsefet és Ferencet, ők szintén építési vállalkozóként tettek szert jelentős vagyonra.

Kilátás a Ferenc körút 28. padlásáról. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog
Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

… és az uzsorások

Végül érdemes még megemlíteni a később házbér-uzsorásként, illetve a legnagyobb spekulánsok egyikeként említett Feledy Miksát, aki a főváros fejlesztéséhez nyolcvan házzal járult hozzá és szintén többszörös körúti háztulajdonos volt (József krt. 42. illetve Nyugati tér 4.).

Nyugati tér 4. Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

A bérházak külső jegyeire és alaprajzi sajátosságaira később visszatérünk, a jelentősebb magánépíttetők felsorolását egy szubjektív, a Pesti Napló munkatársa által 1930-ban közölt listával zárjuk:

A legszebb nagykörúti  bérpalotákat építtették: a Haggenmacher család, Jellinek Henrik, a csepeli Weiss család a Lipót körúton; Tornyai-Schossbergerék és Dräsche téglagyáros a Teréz körúton, a Hazai Takarékpénztár, a New York Biztosító és Tafler Kálmán az Erzsébet körúton, Mészáros Kálmán dr., Ámon József, Rákosi Jenő a József körúton. Ugyanitt Tafler Kálmán négy négyemeletes házzal nyitotta meg az építkezések sorát, azután folytatta a Ferenc körúton két sarokházzal. Ennek az útvonalnak első házépítője Virava János volt.

Ferenc körút Fotó: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog

A cikk elkészítéséhez a Budapest Időgép, a Hungaricana, az Arcanum, a Budapest100, a Fortepan és a Mapire.eu adatbázisait, valamint Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok (TERC Budapest, 2010, p. 33-36.) c. kötetét használtam fel.

Szerző: Fonyódi Anita, Kép-Tér Blog