Csetnek (ma Štítnik, Szlovákia)
Ma a Kassai kerület Rozsnyói járásához tartozik, a történeti Magyarország Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Rozsnyótól 13 km-re nyugatra a Csetnek patak partján fekszik.
Az egykori szász bányavárost IV. Béla idején említik először. Városi jogait I. Károly idején kapta, ettől kezdve története szorosan összefonódott a vasbányászattal. Már a 14. század közepén vízienergiát használtak hozzá.
13. századi vízivárát a 17. század elején várkastéllyá építették. A 18. században két ízben pestisjárvány, 1803-ban nagy tűzvész pusztított. A kézművesség, a céhek a 17. századtól alakultak, fejlődtek. Az ipar a 19. században indult nagy fejlődésnek (bányászat, vaskohók, olvasztó). A vasipar a 20. században hanyatlásnak indult. Fontos tevékenység volt a csipkekészítés.
Lakossága 1910-ben: 1474 lakosból 778 szlovák, 598 magyar, 22 német
Lakossága 2011-ben: 1544 lakosból 1293 szlovák, 22 roma, 20 magyar
Érdekesség
Arany János: Toldi szerelme Hetedik énekében említi.
1830-ban Csetneken született Madarász Viktor festőművész.
Fotók: csetneki községháza, Sebők-kúria, 14. századi temploma és külső freskója
Utcatörténet
Kelenvölgyben, Szentimrevárosban, a mai XI. kerületben 1910-ben kapta köztér a Csetneki utca nevet.
.jpg){kind=link}