Csomakőrös (ma Chiuruș, Románia)
Csomakőrös település Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében található. Kézdivásárhelytől 21 km-re délre, a Körös-patak partján fekszik.
1464-ben Kewres néven említik. 1904-ig egyszerűen Kőrösnek nevezték, ám ekkor nagy szülötte, Kőrösi Cso ma Sándor kutató, világutazó tiszteletére Csomakőrösre keresztelték.
Jövedelmük kiegészítése céljából a XX. század elejéig a kőrösiek szitakészítéssel foglalkoztak. A műmalmok elterjedése e nagy türelmet és ügyességet igénylő mesterség megszűnését eredményezte, helyette azonban az 1920-as évektől kezdődően egy másik jövedelemkiegészítő mesterség, a forgácskalap-készítés honosodott meg a faluban.
A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett. 1968-tól közigazgatásilag Kovászna városhoz tartozik.
Lakossága
1910-ben 619 lakosból 602 magyar
2011-ben 466 lakosból 339 magyar, 112 roma volt.
Érdekességek
Itt született 1784-ben Kőrösi Csoma Sándor ázsiakutató, nyelvész, szobra 1972 óta a falu központjában áll. A művelődési házban levő emlékszobában Kőrösi Csoma kiállítás tekinthető meg. Egykoron leégett szülőháza helyén, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület megépítette a Csoma-ház hasonmását.
A minden évben megrendezésre kerülő Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét hagyományosan Csomakőrösön tartják.
Református temploma valószínűleg XIV. századi eredetű, 1779-ben újjáépítették, majd 1815 és 1830 között átalakították.
Fotók, további fotókat lásd itt
Utcatörténet
A fővárosi Csomakőrös utca a XXII. kerületben található. Az Aradi utcából nyíló zsákutca. 1999 óta viseli a település nevét.
