Felvidék (ma: Szlovákia)
A Felvidék történelmi eredetű tájnév, az 1830-as évektől az Északi-középhegység és a mai Szlovákia összefoglaló neve.
A XIX. század előtt Felvidék alatt csak a Magyar Királyság szláv lakosságú északi vidékeit értették. A XIX. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették Magyarország egész északi hegyvidéki területére, amit korábban a Felső-Magyarország vagy Felföld elnevezéssel jelöltek. A dualizmus korában a Felvidék kifejezést a földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelemben is használták, a többségében vagy jelentős részben szlovák lakta 16 vármegyét értve alatta. (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros, Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Borsod vármegyék – de nem sorolták ide Szabolcs, Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros megyéket.)
Az 1920-as trianoni békeszerződés után a volt Magyar Királyságtól Csehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelemben Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját (Kelet-Felvidék). Ma a Felvidék jelentése már csak Szlovákia területére korlátozódik.
Felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen a Felvidék északi felét. Legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2654,4 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek. Déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
Legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói maga a Duna, aztán a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A Szepesség vizeit a Poprád-folyó gyűjti össze, a Dunajecbe vezeti, amely a Visztula mellékfolyója. Így e terület vizei végső soron a Balti-tengerbe jutnak.
A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db), például: a Csorba-tó, Nagy-Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó. A Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi szigete.
Szlovákiában a 2011-es népszámlálás során 458 467 személy vallotta magát magyarnak, ami az ország lakosságának a 8,5%-át jelenti. A magyart anyanyelvként használók száma azonban ennél némileg magasabb. A magát magyarnak vallók döntő többsége (több mint 90%-a) Dél-Szlovákiának a Magyarországgal határos déli sávjában, mintegy 8400 négyzetkilométernyi összefüggő területen él. Az első Csehszlovák köztársaságtól eltérően, amikor Pozsonytól Ágcsernyőig folyamatos és meglehetősen homogén településterületet alkotott, ma három nagyobb magyar településtömbről beszélhetünk. A legnagyobb magyar tömböt a Délnyugat-Szlovákiában Pozsonytól az Ipoly mentéig élő magyarság alkotja. Ide tartozik a leghomogénebb magyar területnek számító Csallóköz, a Mátyusföld, a Vág és Garam közti területek és az Ipolymente magyarsága. A második nagy magyar településterületet a nógrádi, gömöri és kassai-medencei magyarság alkotja, a harmadik nagy tömböt pedig a Bodrogköz és Ung-vidék magyarsága. A tömbmagyarságon kívül jelentősebb nyelvszigetet alkot a Nyitra környéki magyarság.
Jelentős települések:
Pozsony, Kassa, Eperjes, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Nagyszombat, Turócszentmárton, Trencsén, Poprád, Privigye, Zólyom, Vágbeszterce, Érsekújvár, Nagymihály, Igló, Komárom, Léva, Homonna, Liptószentmiklós, Bártfa, Rózsahegy, Pöstyén, Nagytapolcsány, Losonc, Rimaszombat, Simony, Vágsellye, Galgóc, Dunaszerdahely, Breznóbánya, Tőketerebes, Bazin, Vágújhely, Szenice, Garamszentkereszt, Alsókubin, Rozsnyó, Szered, Késmárk, Galánta, Ólubló, Aranyosmarót, Gyetva, Szakolca, Szenc, Lőcse, Párkány, Somorja, Selmecbánya, Nagysurány, Ótura, Fülek, Verebély, Turdossin, Szepsi, Nagymegyer, Korompa, Liptóújvár, Tornalja, Királyhelmec, Ipolyság, Korpona, Ógyalla, Turzófalva, Zselíz, Ruttka, Trsztena, Stubnyafürdő, Szobránc, Diószeg, Szepesbéla, Körmöcbánya, Berezó, Magastátra, Bajmóc, Dobsina, Mecenzéf, Szepesváralja, Podolin
Érdekesség
Híres felvidéki magyarok: Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő, vértanú, Márai Sándor író, Kassák Lajos író, költő, képzőművész, Kaszás Attila színművész, Csermák József kalapácsvető, olimpiai bajnok, a Ghymes együttes, Borbély Alexandra, színművész, Gubík Ági színművész, Takács Nikolas énekes, Bugár Béla politikus, Csáky Pál politikus, Duray Miklós politikus, Pinte Attila labdarúgó, Priskin Tamás labdarúgó, Liszka József etnológus, Szarka László történész
Utcatörténet
A XX. kerületben, Gubacsipuszta és Kossuthfalva városrészekben 1925 óta van Felvidék utca.
A XIX. kerületi, kispesti Felvidék utca 1940–1960 között, a XVII. kerületi, rákoscsabai Felvidéki út pedig az 1920-as évektől 1954-ig viselte ezt a nevet.
