Gyergyóalfalu (ma Joseni, Románia)
Gyergyóalfalu település Romániában, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra, a Békény-patak és a Maros összefolyásánál fekszik.
Első írásos említése 1567-ből való, de a falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as évszám. Az eredeti település a mai falutól nyugatra, a Borzont-patak völgyében volt. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, de a székelyek, István gyergyóalfalvi plébános buzdítására szembeszálltak seregével és a Tolvajos hágónál legyőzték azt. E győzelem emlékére minden évben elzarándokolnak Csíksomlyóra, ahol az egyház alapítása mellett a János Zsigmond felett aratott győzelemre is emlékeznek. A csíksomlyói búcsún az alfalvi kereszt halad ma is mindig az élen.
P. Damokos Kázmér, püspökké szentelt erdélyi apostoli vikárius, 1675-től Gyergyóalfaluból kormányozta az egyházmegyét. Itt is halt meg 1678-ban pestisben.
A település a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 2011-ben: 4749 lakosból 4569 magyar, 48 roma, 32 román volt
Érdekességek
A római katolikus templom Gyergyó egyik legrégibb temploma. A XV. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban a templom hajóját és szentélyét ismét átalakították.
A falu az ország leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 C alatti hideget.
Utcatörténet
A fővárosi Gyergyóalfalu utca a XVII. kerületben, Rákoskeresztúron található, 1999 óta viseli az erdélyi település nevét.
