Maros-folyó (ma Mures, Románia, Magyarország)
A Maros a Tisza legnagyobb, közel 750 km hosszú bal oldali mellékfolyója. Romániában, a Keleti-Kárpátok részét képező Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered, és Magyarországon Szegednél torkollik a Tiszába. A magyar szakasz mindössze 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.
A Maros-völgye már az őskor óta lakott volt, a régészeti leletek szerint kelták, szkíták, dákok, rómaiak, vándorló népek, bolgár-törökök és szlávok lakták. Magyarok a honfoglalás után telepedtek meg a folyó mentén. A folyó neve az ókorban Marisus volt. A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.
A trianoni békeszerződésig a folyó teljes hosszában a Magyar Királysághoz tartozott, 1920-ban döntő többsége a Román-királysághoz került. A második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a forrástól Malomfalváig terjedő szakasz visszakerült Magyarországhoz. A II. világháború után ismét az 1920-as állapot lépett életbe.
A Felső-Maros völgye Maros megyei szakasza napjainkban védett területnek számít. A vidék lakossága román többségű, de legnagyobb településén, Szászrégenben, jelentős létszámú magyarság él, valamint több magyar többségű település is található itt.
Érdekességek
A Maros alsó szakasza kb. 20 km-en át határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tíz évben felmérik a folyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. A legutóbbi felmérések szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására.
A Maros forrása (Felső-Maros-forrás) Marosfőtől északra, a Fekete-Rez hegy déli oldalában található, 1485 méter magasan.
Utcatörténet
A fővárosi II. kerületi Máriaremetén 1930-as évektől, a III. kerületi Csillaghegyen az 1920-as évektől, a mai XII. kerületi Krisztinavárosban 1879-től, a mai XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930-tól, a mai XXI. kerületi Csepel-Kertvárosban 1928-től, a mai XXII. kerületi Nagytétényben az 1930-as évektől viseli utca a Maros-folyó nevét. A mai XXIII. kerületi Soroksár-Újtelepen is van Maros utca, elnevezésének időpontja ismeretlen.
