Maroshévíz utca, Budapest XVII. 1173

Maroshévíz (ma Topliţa, Románia)

A város a romániai Hargita megyében, a Maros felső folyásánál elterülő magas fekvésű gyergyói medencében, Gyergyószentmiklóstól 38 km-re, a Maros-folyó két partján fekszik.

A falut 1567-ben említik először Taplócza néven. A település neve több névváltozáson is átesett, a Maroshévíz elnevezést 1907-től használják. A térség nagy része a Bánffy család tulajdonában volt 1945-ig. 1710 körül megindult a vízi közlekedés a Maroson, amely jelentős változásokat hozott a település fejlődésében, hamarosan a gyergyói fakereskedés és tutajozás központja lett.

Maroshévízen két gyógyfürdő is található. A fenyvesek között kiépült fürdőtelepet régen Bánffy-fürdőnek nevezték, mivel báró Bánffy Dániel kezdte saját birtokán kiépíteni 1882-től. Mai neve Fenyő-fürdő, vizének hőmérséklete 26,5 fok. A másik fürdő az Urmánczy-fürdő. Nevét onnan kapta, hogy a langyos borvizes fürdőt 1870-ben vásárolta meg a gazdag, örmény származású Urmánczy család.

A település fő téli attrakciója a városközponttól alig 3 kilométerre levő sípályák: Magyaros (Magherus) sípálya, és a Fenyő (Bradul) sípálya.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 7388 lakosból 4194 román, 2417 magyar, 651 német

Lakossága 2011-ben: 9536 lakosból 5994 román, 2504 magyar, 375 roma

Érdekességek

Maroshévíz híres szülöttje Dr. Urmánczy Nándor (1868– 1940) aki 16 éven keresztül Országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd 1918-ban rövid időre Kormánybiztosnak nevezték ki. Az ereklyés országzászló megalapítója és örökös elnöke.

Az első világháborúban véres harcok zajlottak le a területen. Ennek emlékét őrzi a Szék-pataki román emlékmű, ahol 771 katonát temettek el, valamint a Zsákhegyi Magyar Hősök temetője, ahova 450 katonát hantoltak el.

Google térkép

Képeslapok

Fotók

Térképek

Utcatörténet

A fővárosi XVII. kerületi Rákoskeresztúron 1999 óta viseli utca az erdélyi település nevét.