Modor (Modra, Szlovákia)
Ma a Pozsonyi kerület Bazini járásához tartozik, 1920 előtt Pozsony vármegye rendezett tanácsú városa volt. Pozsonytól 22 km-re északkeletre fekszik.
Neve régi magyar személynévből származik, amely ’madár’ szóra vezethető vissza.
A város már a 12. században állt, Pozsony várához tartozott. II. Géza 1158-as oklevelében említik először. 1241-ban a tatárok elpusztították, ezután királynéi birtok volt, majd Csák Mátéé lett. A 14. századtól ismert szőlő- és bortermelése. Kiváltságait Nagy Lajostól kapta, amit Miksa kiterjesztett. 1605-ben Bocskai foglalta el. 1607-tól szabad királyi város. Erődítményei 1610 és 46 között épültek, a 19. század végén bontották el, egy kapu és egy bástya maradt meg. 1663-ban a törökök feldúlták. A 18. században kétszer tűzvész pusztította. Jelentősek iskolái. Régi temploma és polgárházai ma is állnak.
Híres szőlőtermő vidék, itt teremnek a szlovák Hegyalja szőlőjéből származó borok mellett leghíresebb borai, ami évszázadok óta fontos fogyasztási és kiviteli cikk.
Lakosság 1910-ben: 4809 lakosból 2642 szlovák, 1558 német, 575 magyar,
Lakosság 2011-ben: 8751 lakosból 8199 szlovák, 66 cseh, 42 magyar (381 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Amadé László (1703–1797) Világi énekek című költeményében énekelte meg.
Utcatörténet
A II. kerületben, Hűvösvölgyben található Modori utcát 1928-ban nevezték el.
