Nagybecskerek (ma Zrenjanin, Szerbia)
Nagybecskerek város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban, mely a Béga folyó partján fekszik.
Nagybecskereket először egy 1326-os dokumentumban említik, bár területe régóta lakott volt.
A 15. századtól többnyire a szerb uralkodók hűbérbirtoka volt. A török uralom alatt Szokoli Mehmed pasa magánbirtoka. A 18. századra szerb és német többségű lakosok lakják. A török háborúk idején a becskereki várat bevehetetlen erődként említik. A török uralom alól 1716-ban szabadult fel végérvényesen. A Habsburg Birodalom fennhatósága alatt Nagybecskerek a Temesi Bánság koronatartomány egyik kerületének a székhelye lett. 1769-ben Mária Terézia mezővárosi kiváltságokat adományozott.
A Temesi Bánság koronatartomány megszüntetése és területének a Magyar Királysághoz csatolása után Nagybecskerek Torontál vármegye székhelye lett.
A város fejlődését 1807 augusztusában egy tűzvész akadályozta. A reformkorban a város újraépült. Az 1848-as forradalom idején 1849. január derekáig Nagybecskereken volt a bánsági hadtest főhadiszállása.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Nagybecskerek jelentős fejlődésnek indult: gyárak és üzleti vállalkozások, gazdasági, közhasznú és művelődési egyesületek alakultak.
Az első világháború után Nagybecskerek a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) került. 1918–1929 között a királyság fővárosával azonos megyében volt, majd 1929–1941 között a Dunai Bánság részét alkotta. 1941–1944 között német megszállás alatt állt, az Autonóm Bánság része volt. 1945-től a szocialista Jugoszlávia, azon belül a Vajdaság Autonóm Tartomány városa.
Nagybecskerek 2006 óta tartozik a független Szerbiához. A délszláv háború miatt a város gazdasága visszaesett.
Lakossága 1910-ben: 26 006 lakosából 9148 magyar, 8934 szerb, 6811 német
Lakossága 2011-ben: 79773 lakosából 56560 szerb 11605 magyar, 140 német
Érdekesség
Ma is megtekinthető a városháza, mely az 1807. évi nagy tűzvész után épült Fischer József tervei alapján, s melyet később Lechner Ödön és Pártos Gyula építészmérnökök tervei alapján építettek át és bővítettek ki két oldalszárnnyal.
Utcatörténet
Nagybecskerek tér és utca Budapest XIV. kerületében, Herminamezőn 1931-től, valamint Nagybecskerek utca XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930-tól viseli a város nevét.
