Óradna (ma Rodna, Románia)
Az erdélyi város a Radnai-havasok déli lábánál a romániai Beszterce-Naszód megyében, Naszódtól 41 km-re a Nagy-Szamos két partján fekszik.
A települést valószínűleg a XII. század folyamán betelepült szász bányászok alapították. Radna az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb ezüst lelőhelye, egyben Erdély egyik legnépesebb települése volt. 1241-ben és 1285-ben is a Magyar Királyságra törő tatárok szinte teljesen elpusztították. Az elnéptelenedett városból később uradalmi központ lett, melyet a királyok a moldvai vajdák birtokába bocsátottak. A XV. században ismét szász telepesek érkeztek, és a meginduló aranybányászatnak köszönhetően ismét fejlődni kezdett a település. A következő nagyobb betelepülést a XVIII. századi ólombányászat hozta meg. 1876-ban Naszód-vidékétől az egyesített Beszterc-Naszód vármegyéhez csatolták, és a vármegye egyik járásának a székhelye lett. A bányászat a 2000 évek elején indult hanyatlásnak, ekkor lakossága is jelentősen fogyni kezdett.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegyé hez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 4685 lakosból 2910 román, 1485 magyar, 279 német
Lakossága 2011-ben: 5587 lakosból 4793 román, 407 roma, 265 magyar
Érdekességek
A XIX. század második felében került Radna neve elé a régiséget jelző előtag, ettől kezdve Óradna néven említik, a később keletkezett közeli Újradna településtől való megkülönböztetésként.
Utcatörténet
A fővárosi IV. kerületi Káposztásmegyeren 2006 óta van Óradna utca.
