Retyezát-hegység (ma Munții Retezat, Románia)
A Déli-Kárpátok egyik legmagasabb hegysége a Retyezát-hegység – vagy más néven Zerge-havasok–, a romániai Hunyad megyében található.
A hegység két részből áll, a kristályos kőzetekből alakult Nagy-Retyezát, és a déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze, amely a jégkorszak után olvadt gleccservízből kialakult édesvízi tó, ún. tengerszem. A hegység legmagasabb csúcsa a Pelága 2509 méter, ezzel Románia hatodik legmagasabb pontja, de az „alacsonyabb” csúcsok között is szép számmal találunk 2000 m felettieket. A Kis-Retyezátban számos barlang és mély zsomboly található. E földalatti képződmények többsége azonban szigorúan védett és csak engedéllyel járható.
A Retyezát Nemzeti Parkot 1935-ben Alexandru Borza kolozsvári botanikus tudós javaslatára hozták létre Románia első nemzeti parkjaként tízezer hektáron, a ritka növények védelmére.
A trianoni békeszerződésig a Retyezát-hegység az egykori Hunyad vármegye területén volt, ami 1920-ban a Román Királysághoz került.
Érdekességek
A Retyezát Nemzeti-Parkot 1980-ban az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Közepén helyezkedik el a 3700 hektáros Iker (Gemenele) Tudományos Rezervátum.
A Retyezát-hegység számos legenda ösztönzője volt. Az egyik történetben Jorgován kedvese megmentése érdekében egy sárkánnyal küzdött meg hatalmas buzogányával. A halálra sebzett fenevad felperzselte a vidéket, és bosszúból mérges (kolumbácsi) legyeket uszított a Retyezátra. A Jorgován-kő a Kis-Retyezátban található.
Utcatörténet
A fővárosi XXI. kerületi Királyerdőn 1937 óta viseli út a Retyezát-hegység nevét.
