Rohonc (ma Rechnitz, Ausztria)
Rohonc mezőváros Burgenland tartomány Felsőőri járásában. 1920 előtt Vas vármegye Kőszegi járásnak része volt. Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra fekszik.
2500 évvel ezelőtt kelták lakták, a rómaiak idején az itteni források vizét vezették Savariába. 1404-ben a Németújváriaktól Garai nádorék birtokába kerül. III. Frigyes 1445-ben elfoglalta más határ menti megerősített hellyel együtt. Mátyás visszafoglalta, ágyúöntő mesterének adományozza. A vár annyira megrongálódott, hogy soha nem építették többé vissza.
A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt. A 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. században várkastélyt építenek. 1532-ben a török pusztítás nyomán a lakosság elpusztult, pótlásukra horvátokat telepítettek. 1553-ban pestis, 1605-ben Bocskai hadai, 1621-ben császári csapatok, 1644-ben tűz, 1686-ban a török ellen vonuló hadak pusztítottak.
Batthyány Gusztáv 30 000 kötetes könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta.
1888-ban megnyitották a vasutat.
Lakosság 1910-ben: 4137 lakosból 3216 német, 807 magyar, 99 horvát
Lakosság 2001-ben: 3237 lakosból 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar. 2019. január 1-jén a település lakossága: 3010 fő volt.
Érdekesség
Az 1945-ben a visszavonuló németek által felgyújtott várkastély máig vitatott színhelye az ún. rohonci mészárlásnak. 1945. március 24-én Batthyány (született Thyssen-Bornemisza) Margit grófnő estélyt rendezett, amelyen a helyi náci párt vezetői is részt vettek. Köztük merülhetett fel, hogy a kastély pincéjében elszállásolt mintegy 600 zsidó között mészárlást vigyenek végbe. A tanúk visszavonták a vallomásukat, a túlélők eltűntek vagy rejtélyes módon elhunytak. A tömegsírt máig nem találták meg.
Fotó a Fő térről, 1930-ból
Fotó a magyar feliratos ivókútról 1901-ből
Utcatörténet
Alsórákoson, a mai XIV. kerületben 1929-ben kapta nevét a Rohonc utca.