Szászváros (ma Orăștie, Románia)
A város a Kenyérmező nyugati peremén, Dévától 24 km-re keletre, a Kudzsiri-havasok lábánál, a romániai Hunyad megyében fekszik.
Nevének utótagja még a székely korból eredő várára, míg előtagja már a szászok betelepülésére utal. 1334-ben először említik mint külön önrendelkezéssel bíró szász széket.
1479-ben a Maros völgyén benyomuló török csapatok elpusztították a várost, ekkor kezdődött meg a magyarok és a románok nagyobb számú betelepülése. A török háborúk alatt sokat szenvedett várost hamar elérte a reformáció szele, az erdélyi fejedelmek támogatásával református iskolája kollégiumi rangra emelkedett. 1849. február 6-án Bem serege rohammal foglalta el, de másnap vereséget szenvedett a császáriaktól.
A dualista korszak elején megkötött megállapodás értelmében a városi tisztségeket arányosan osztották föl a nemzetiségek között és mind a három nemzetiség nyelvét jegyzőkönyvi nyelvvé nyilvánították. A paktum 1909-ig maradt érvényben
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 7672 lakosból 3821 román, 2145 magyar, 1294 német
Lakossága 2011-ben: 18 227 lakosból 15 781 román, 988 roma, 279 magyar
Érdekességek
A Szászvárosnál vívott harcokban zúzta össze Bem tábornok jobb kezének középső ujját egy golyó. Budapesten a II. kerületi Bem téren 1934-ben felállított szobrán ezért ábrázolják felkötött karral a magyar szabadságharc lengyel hősét.
A ferencesek már a XIII. században letelepedtek a városban, és kolostort, valamint iskolát alapítottak. A reformáció, majd a kommunista diktatúra idején is elhagyni kényszerültek kolostorukat. A patinás épületben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent Erzsébet Gyermekotthona működik. Közel 100 gyermeket gondoznak itt
Utcatörténet
A fővárosi XX. kerületi Gubacsipusztán található Szászváros utca 1932 óta viseli az erdélyi település nevét.
