Szilágyság utca, Budapest XX.

Szilágyság (ma Sălaj, Románia)

Tájegység a történelmi Magyarországon, Erdély észak-északnyugati részén fekszik. A Szilágyság az Alföld felé egyre alacsonyodó, széles folyóvölgyekkel tagolt, enyhén hullámos dombvidék a Réz- és a Meszes-hegység, a Szamos folyó, valamint az Érmellék által határolt vidéken.

A magyarság nem sokkal a honfoglalás után benépesítette a szlávok által gyéren lakott Szilágyságot. Az egyik legkorábbi tájnevünk, a XIV. századtól említik a források. A középkorban magyar népességű volt, csak a XV–XVI. században bomlott meg etnikai egysége a beköltöző románokkal, majd a XVIII. században néhány németek által is lakott községgel. Jóllehet egységes földrajzi táj, mégis a történelem folyamán általában két megyéhez (Kraszna, Közép-Szolnok) tartozott. Ezekből, valamint a Kővár-vidék egy részéből alakították 1876-ban Szilágy vármegyét. Ma Románia része, magyarok és románok vegyesen lakják.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye területén feküdt, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Érdekességek

A Szilágyság tradicionális öltözködése külön népviseleti tájegységet alkot.

Utcatörténet

A fővárosi XX. kerületi Gubacsipusztán található Szilágyság utca 1932 óta viseli az erdélyi tájegység nevét.