Szita (ma Sita, Románia)
A romániai Beszterce-Naszód megyében, Bethlen városától északra, egy hegytetőn, az Ilosva-patak bal partja közelében fekvő település.
Neve valószínűleg a szláv sita szóból ered, amely egy hengeres levelű vízinövény. A falu Zytafalvaként a XVI. században jelenik meg először oklevelekben. Szita kezdetben a Harinnai Farkas család birtoka volt, de hűtlenségük miatt Báthory István fejedelem elvette tőlük. A Báthory családon belül többször gazdát cserélt, míg 1596-ban Tahy Istváné lett, akitől felesége örökölte. A XVIII–XIX. században a Toldalagi család tulajdonában volt.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 367 lakosból 363 román, 4 német
Lakossága 2011-ben: 109 lakosból 106 román, 3 nem nyilatkozott
Érdekességek
Görögkatolikus fatemploma az 1880-as évek közepén épült, melyet Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték fel.
Utcatörténet
A fővárosi X. kerületi Laposdűlőn 1998 óta van Szita köz.
