Temes vármegye (ma Szerbia és Románia osztozik rajta)
Temes vármegye egyike volt a Magyar Királyság legrégibb vármegyéinek, Szent István-kori alapítású. Az ország déli részén feküdt, északról Arad, délről Szerbia, nyugatról Torontál és keletről Krassó-Szörény megyék határolták. Területe nagyobb része az Alföld sík vidékére esett, bár keleten kisebb dombok emelkedtek. Főbb folyói a Temes, Béga, Karas voltak.
A vármegye központja Temesvár volt és a XVI. századi török hódítást követően is a temesvári vilajet része lett. A XVIII. századi felszabadító harcok során a Habsburg Birodalomhoz közvetlenül kapcsolódó katonai területként kezelték a Temesi Bánságot. Ekkor koronatartományként osztrák közigazgatás alá tartozott, a Temesköz déli vidékeit a katonai határőrvidék részeként tartották számon. Lakossága a folyamatos, tudatos betelepítéssel jelentős részben németajkúvá vált. A szabadságharc leverést követően 1849-ben létrehozták a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű közigazgatási egységet, amely osztrák koronatartomány besorolást kapott német közigazgatási nyelvvel, nevével ellentétben viszont soha nem állt élén szerb nemzetiségű személy. 1860-ban megszüntették ezt a konglomerátumot és újra alakulhattak a vármegyék, így Temes vármegye is (kivéve a déli, határővidéki részei). Az 1867. évi kiegyezést követően megindult a magyarok betelepülése a területre, illetve a határőrvidékek felszámolását követően 1873-tól még tudatos betelepítés is történt, ugyanis 1883-ban bukovinai székelyeket telepítettek be Székelykeve területére.
1920-ban a vármegye nagyobb részét, közel kétharmadát Romániához csatolták, a maradékot a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta.
Lakossága 1910-ben: 500 835 lakosból, 169 030 román, 165 883 német, 79 960 magyar.
Lakossága 2011-ben: a mai közigazgatási határok nem azonosak a történelmi területtel.
Érdekességek
A déli, szerbiai részén a Karas és Duna között található a Delibláti homokpuszta, egy homoksivatag, Európa „Szaharája”, ahol nemzeti parkot alakítottak ki.
A vármegye híres szülöttei Degré Alajos a márciusi ifjak egyike, Herczeg Ferenc író, Lendl Adolf zoológus a Budapest Székesfővárosi Állat- és Növénykert megújítója és igazgatója.
Utcatörténet
Budapest III. kerületében, Csillaghegyen az 1920-as évek óta található Temes utca, míg a XII. kerületi Krisztinavárosban már 1902-ben megkapta nevét.
