Újlak (ma Ilok, Horvátország)
Újlak Horvátország legkeletibb városa, a Nyugat-Szerémség igazgatási, gazdasági és kulturális központja. A Tarcal-hegység nyugati oldalán, a Duna partján emelkedő dombtetőn, kitűnő bortermő vidéken fekszik.
Újlak területe már a rómaiak Cuccium nevű települése előtt is lakott volt. A XIV. századra Magyarország egyik legnépesebb városának számított. A török uralom alatt a szerémi szandzsák székhelye volt. Ezután birtokosai, az itáliai származású Odelscalchi hercegek boszniai keresztényeket telepítettek ide. Majd szlovák telepesek költöztek ide, akik katolikus vallásuk miatt évtizedek múlva asszimilálódtak.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941-ben a Független Horvát Állam részévé vált. A II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Horvátországban található.
Lakossága 1910-ben: 4809 lakosból, 2728 horvát, 566 német, 559 magyar
Lakossága 2011-ben: 6767 lakosból 5189 horvát, 78 magyar, 18 macedón
Érdekesség
Az újlaki kolostorba vonult vissza Kapisztrán János a nándorfehérvári diadal után, és itt halt meg.
Az újlaki borok világhírűek. Rendszeresen szállítják a brit királyi udvarba, például II. Erzsébet koronázásán is szolgáltak fel belőle.
Utcatörténet
Az Újlaki utca, a XIX. kerületben. Wekerletelepen található. Nevét 1910-ben kapta a középkorban jelentős Újlaki családról vagy Újlak településről.
A XIV. Istvánmezőn, az egykori Újlaki utca területrendezés miatt megszűnt.
Az Újlak köz és az Újlak utca a XVII. kerületben, Rákoskeresztúron találhatóak. Előbbi 1954-ben, utóbbi 1776 körül a helyi Újlak dűlőről kapta nevét.
A XXII. kerületi Budafokon az Újlaki határsor, az 1900-as évétől szintén egy itteni dűlő nevét viselte. Az utca területrendezés miatt megszűnt.
A mai Árpád fejedelem útja a II. kerület Felhévíz és Újlak városrészében, korábban az Újlaki rakpart nevet viselte. Ugyanitt létezett Újlaki utca is.
A fenti dűlők és városrészek nevének eredete bizonytalan. A XIX. kerületi Újlaki utcán kívül valószínűleg nem a település, hanem helyi hagyomány szerint elnevezett dűlők, városrészek a névadók.
