Vajdahunyad utca/sétány, Hunyadvár utca Budapest VIII. XIV. XVIII., XVI.

Vajdahunyad (ma Hunedoara, Románia)

Az erdélyi város Romániában, Hunyad megyében, Dév ától 20 km-re délre, a Cserna völgyében, a Cserna és Zalasd patakok összefolyásánál fekszik. Erdély egyik leghíresebb turisztikai látványossága, amit impozáns középkori eredetű várának köszönheti. A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Az Árpád-korban a település földvára a mai vártól délre emelkedő Szent Péter hegyen állt. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A Hunyadiak ezután építették a mai vár elődjét és birtokközpontjukká tették. A XV. században már vasat és aranyat bányásztak a környéken. A XVI–XVII. században többen is birtokolták a várat, míg végül a kincstáré lett. Többször pusztította el tűzvész az erősséget, de 1870–1880 között Steindl Imre és Schulek Frigyes építészek restaurálták. 1907–1913 között Möller István restaurálása állította mai állapotába, aminek köszönhetően a vár ma gyakorlatilag teljes épségében fogadja a látogatókat.

A vasgyártás gyökerei a XVIII. század közepére nyúlnak vissza, a XIX. század második felére Vajdahunyad vaskohászati központtá fejlődött. A második világháború után Románia egyik legnagyobb vas- és acélkohászati centruma lett a város.

A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.

Lakossága 1910-ben: 4520 lakosból 2457 magyar, 1789 román, 187 német

Lakossága 2011-ben: 57 885 lakosból 48 789 román, 2362 magyar, 944 roma

Érdekességek

Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte Vajdahunyad várát. Ez a vár szolgált mintául az 1896-os budapesti millenniumi ünnepségek részeként a Városligetben épült Vajdahunyadvár megépítéséhez.

Mátyás király Vajdahunyad várába záratta be Vlad Tepes havasalföldi vajdát, akit ma Drakula grófként ismer a világ.

Képeslapok

Térképek

Fotók

Utcatörténet

A fővárosi VIII. kerületben 1938-tól, míg a XVIII. kerületi Szent Imre-kertvárosban 1932-től viseli utca az erdélyi település nevét, míg a XIV. kerületben, a Városligetben a Vajdahunyad várát átszelő sétányt nevezik így. Korábban a XVII. kerületi Rákoscsabán volt Vajdahunyad utca. A település nevét őrzi a XVI. kerületi Hunyadvár utca is.