Vereckei-hágó (ma: перевал Середньоверецький, pereval Szerednyovereckij, Ukrajna)
A Vereckei-hágó az Északkeleti-Kárpátok egyik legfontosabb hágója. A Kárpátok gerincén, a Latorca és az Opir folyó völgye között helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 841 méter.
Ősidők óta használt út, a magyar nép történetének egyik meghatározó helyszíne: 895-ben őseink többsége ezen a hágón keresztül érkezett meg a Kárpát-medencébe. 1241-ben a tatár fősereg itt tört be Magyarországra. A Rákóczi vezette sereg a lengyel-magyar határt 1703. június 16-án átlépve szintén a Vereckei-hágón keresztül érkezett Magyarországra.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához került. 1939-ben, az első bécsi döntés következtében visszakerült Magyarországhoz. A második világháború után a Szovjetunióhoz tartozott, 1991 óta Ukrajna része.
Érdekesség
Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll.
A hágón napjainkban egy ukrán emlékmű található, amely azon partizánoknak (szicsgárdisták) állít emléket, akiket – az azóta megcáfolt ukrán történelmi elmélet szerint – Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyarok végeztek ki.
Utcatörténet
A II. kerület Csatárka városrészében 1932-ben Verecke köz, Verecke lépcső, és Verecke út néven neveztek el közterületeket.
A Vereckei köz a XIX. kerületben, Wekerletelepen található, 1910 óta.
A XX. kerülti Gubacsipusztán található Vereckei utcát 1937-ig Verecke utcának hívták.
A XXI. kerületben, Csepel-Kertvárosban 1928 óta létezik a Vereckei utca.
A XVI. kerületben Sashalmon és a XVIII. kerületben Ganzkertvárosban átnevezés miatt, a II. kerületben, Budaligeten és a XXII. kerültben Budatétényen területrendezés miatt szűnt meg a korábbi Vereckei utca.
