Hátszeg (ma Hațeg, Románia)
Hátszeg város Romániában, Hunyad megyében, Dévától 39 km-re, délre fekszik.
A települést Harszoc (Hatszoc) néven 1247-ben említi először oklevél. Az azonos nevű vár valószínűleg a XIII. század második felében épült a várostól délkeletre, a mai Hátszegváralja feletti hegyen. Építését a jeruzsálemi ispotályos rendnek tulajdonítják, ők kapták meg ugyanis IV. Bélától Szörény földjét. 1366-tól városként említik, később a Hátszegi kerület székhelye lett. Nagy Lajos 1366-ban ferences kolostort alapított benne, melynek 1456-ban vendége volt Kapisztrán János. 1479-ben a törökök pusztították. Ezután a ferencesek Vajdahunyadra költöztek.
1648-ban a tatárok fosztották ki. 1660-ban Karánsebes vidékéről sok román, szerb és görög menekült telepedett le vidékén. I. Apafi Mihály 1672-ben szabadalomlevelet adott csizmadia- és tímár céhe számára. 1690. október 3-án itt verte meg Bádeni Lajos őrgróf császári serege Thököly alvezéreit, Petróczy Istvánt és Sándor Gáspárt.
1764–66-ban teljes egészében az I. Erdélyi Román Határőrezredhez csatolták, és itt állították fel a 2. század parancsnokságát, német altisztképzőt és román „nemzeti” iskolát szerveztek. 1773-ban meglátogatta a későbbi II. József. 1849 tavaszán ideiglenesen, Déva vára elfoglalásáig a magyar forradalmárok egyik katonai körzetének székhelye is volt, Forró Elek parancsnoksága alatt. 1851-ben megszüntették a határőrezredet.
A település a trianoni békeszerződésig Hunyad vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 3124 lakosból 1514 román, 1438 magyar, 136 német
Lakossága 2011-ben: 8644 lakosból 8052 román, 141 magyar, 34 roma
Érdekességek
Érdekesség, hogy a római, a görög katolikus és a református lelkész is bírt italmérési joggal, amit mindhárman gyakoroltak is.
A központtól kissé távol álló római katolikus temploma eredetileg 1745-ben épült, majd 1893-ban Nopcsa Ferencnek, Erzsébet királyné udvarmesterének költségén átépítették. Ez alkalommal a Nopcsa család saját temetkezőhelyét is itt jelölte ki.
A főként néprajzi anyagot bemutató Hátszeg-vidéki Múzeumot 2005-ben adták át. A múzeum az egykori román kaszinó 1927-ben elkészült épületében működik.
Az első magyar dinoszaurusz maradványok nem a Bakonyból kerültek elő, hanem a Hunyad megyei Hátszegből.
Az első csontokat a Nopcsa család birtokán találták 1895-ben. Mivel a család utolsó férfi leszármazottja, az akkor 18 éves ifj. Nopcsa Ferenc báró a bécsi Theresianumban éppen földtant tanult, adódott, hogy az ifjú természettudós sorolja be a leleteket.
Utcatörténet
A fővárosi Hátszeg utca a XX. kerületben található, 1932 óta viseli az erdélyi település nevét.
