(Mező)Kaszony (ma Косонь, Ukrajna)
Mezőkaszony Kárpátalján, Ukrajna nyugati részén található, Beregszásztól 20 km-re északnyugatra, határátkelőhely Ukrajna és Magyarország között. A Magyar Királyság Bereg vármegyéjének volt része.
Nevének eredet bizonytalan: vagy a szláv Kosinj személynévből, vagy Szent Katalinról kaphatta, a mező előtag pedig a mezővárosi szerepre utal.
Legfontosabb történelmi esemény I. Szent László király kunok feletti győzelme, melyet itt, a település határában aratott 1086-ban. A csata helyén kápolna, később templom épült. A tatárjárás során elnéptelenedett. Újratelepülése után mezőváros volt, híres vásárokkal.
Napjainkban leginkább a termálfürdő miatt ismert.
A település 1920-tól Csehszlovákia része volt, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A második világháború után az 1945. június 29-én kötött szovjet-csehszlovák szerződés a Szovjetunióhoz csatolta. 1991 óta Ukrajnához tartozik, a beregszászi járás része.
Lakossága 1910-ben: 2468 lakosból 2451 magyar, 12 német.
Lakossága 2001-ben: A beregszászi járás része, mely járásnak 54 000 lakosából 41 200 magyar és 10 200 ukrán és ruszin volt. A településre vonatkozó demográfiai adatok nem ismertek.
Érdekességek
A település szőlőtermeléséről volt híres, de szőlőültetvényei a XX. század második felében tönkrementek.
Utcatörténet
A XI. kerületi Kelenföldön található Kaszony utca 1939 óta viseli a kárpátaljai település nevét.
