Szobránc utca, köz, Budapest XIV.

Szobránc (ma Sobrance, Szlovákia)

Szobránc Kelet-Szlovákiában található, az ukrán határ közelében. A Magyar Királyság Ung vármegyéjéhez tartozott, járási székhely volt.

Szobránc elsősorban gyógyvízéről, illetve fürdőjéről volt híres. Forrásvizének gyógyító hatását már a középkorban ismerték és használták, egyébként nem túl népes mezőváros volt a Sztáray család birtokában. A kuruc háborúk idején szinte teljesen elnéptelenedett, később lakói visszatértek. Temploma kétszer is elpusztult az idők során, mint ahogy a fürdője is, mindkettőt újjáépítették a második világháború után.

A település 1920-tól Csehszlovákia része volt, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A háború végével ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerület Szobránci járásának székhelye.

Lakossága 1910-ben: 1216 lakosból 577 szlovák, 538 magyar.

Lakossága 2011-ben: 5981 lakosból 5105 szlovák, 489 roma, 2 magyar.

Érdekességek

Szobráncban található egy gitármúzeum, ami igazi ritkaságnak számít.

Képeslapok

Google-térkép

Utcatörténet

A fővárosi XIV. kerületi Istvánmezőn található Sz obránc utca 1928 óta, míg a Szobránc köz 1932 óta viseli a település nevét.