Tornagörgő (ma Hrhov Szlovákia)
Falu a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 23 km-re délkeretre, a magyar határ mentén a Torna-patak partján fekszik. 1920-ig Abaúj-Torna vármegyei Tornai járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte, 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Hivatalosan nevét 1907-ben kapta, a beszélt nyelvben továbbra is Görgőnek hívják.
Első említése 1263-ból származik, de valószínűleg már a 12. században is létezett. A hagyomány szerint IV. Béla a muhi csata után itt talált menedéket, később vadászatokra tért vissza. A falu lakóit a segítségnyújtásért nemesi rangra emelte. A 14. században a Bebek család tulajdona, majd a Szapolyaiaké lett, és Szádvár királyi várhoz tartozott. 1674-ben Eszterházy Pál herceg vásárolta meg.
Lakói gyümölcs-, zöldség- és kendertermesztéssel, juhtenyésztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Az 1831-es kolera nem kímélte. 1846-ban tűzvész pusztított. A 20. század elején és a nagy gazdasági világválság idején sokan vándoroltak ki munkát keresve.
1944-ben zsidó lakóit koncentrációs táborba, az otthon maradottak közül sokakat 1945-ben a Szovjetunióba, 1945–48 között pedig Csehországba hurcoltak kényszermunkára.
Lakossága 1910-ben 1057 lakosból 1057 magyar
Lakossága 2011-ben 1137 lakosból 939 magyar, 156 szlovák, 1 cseh, 1 ukrán, 1 német, (39 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A falu házai között található a Szlovák-karszt legmagasabb vízesése, a 14 m-es Görgői vízesés, amelyet nem a természet, hanem az ember, az 1930-as évekig tartó mészkőkő kitermelése során hozott létre. Kiváló túracélpont is.
Tornagörgőn született Jáger Jóska (1786–1813) a tornai fennsík híres betyárja. T etteihez rendszerint tizenegy társat keresett, így tizenketten követték el bűntetteiket. 27 évesen kötél általi halálra ítélték, a kassai Akasztó-hegyen húzták bitóra.
A falutól északra található a tornai vértő, védett, ritka növényfaj természetes előhelye, amely kizárólag a Gömör-Tornai-karszt néhány pontján fordul elő.
2000-ben egy kassai cég kőbányát akart létesíteni, de a helyiek megakadályozták.
Tornagörgőn gyűjtött népdalok
Utcatörténet
Kelenföldön, a XI. kerületben 2010-ben kapta egy zsákutca a Tornagörgő nevet a határmenti falu után.