Kétéves tervezési folyamat első lépéseként a Fővárosi Önkormányzat partnerségben Óbuda-Békásmegyer önkormányzatával arra keresi a választ, hogy a Római-partot használó budapestiek, környékbeli lakosok milyennek szeretnék látni a főváros kedvelt pihenőhelyét 20 év múlva. – A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSI IDEJE LEJÁRT.
Szeptember végén eldőlt: szabadstarnd nyílik a parton. A Város és Folyó Egyesület által kezdeményezett ötletet a III. kerületi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat karolta fel.
Sain Mátyás írása.
A Római-part kétségkívül Budapest egyik legkedveltebb pihenőhelye. Nem csoda, hiszen a főváros területén az egyik utolsó természetközeli partszakasz, ahol a kavicsos fövenyen még közel kerülhetünk a Dunához. Jól megközelíthető kerékpárral, és sokakat vonzanak retró vagy éppen újabb büféi, vendéglátóhelyei. A terület a mai napig a dunai vízisportok, az evezős élet egyik fő helyszíne.
A városrész üdülő funkciója komoly történelemmel rendelkezik. Az első csárda a Rómain 1798-ban létesült és a mai napig üzemel! A 20. század elején megnyílt az első csónakház is, amelyet hamarosan 22 másik követett. 1973-ig a kijelölt fürdőhelyeken a pihenők a Dunában is megmártózhattak, aztán a romló vízminőség miatt ez a lehetőség megszűnt.
Mára a víztisztaság ismét megfelelő, és a civil kezdeményezésű „Római szabadstrand” tesztnapjai 2019-ben és 2020-ban is rengeteg érdeklődőt vonzottak.
A Római-part nevével azonban a kikapcsolódáson kívül egy komplexebb, konfliktusosabb ügy is összeforrt: az árvízvédelem kérdése. A Csillaghegyi-öblözet több mint 50 ezer lakóját a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon az 1953-as elöntés után létesült úgynevezett nyúlgát védi. Az egyre növekvő árvízszintek viszont szükségessé teszik az árvízvédelem újragondolását, megerősítését.
A nyúlgát és a Duna közötti hullámtéren az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés kapott teret. Üdülők, üdülő besorolású lakóparkok, éttermek, hotelek nyíltak. Ezek többsége ugyan elviseli az időnkénti elárasztást, mégis felmerül, hogy az árvízvédelem kiterjedjen-e, kiterjedhet-e erre a területre. A közelmúltban komoly civil összefogás akadályozta meg egy olyan parti mobilgát megépítését, amely jelentősen rombolta volna a Római arculatát, természeti környezetét.
A kérdés azonban ma is aktuális: milyen árvízvédelem szolgálná legjobban a Csillaghegyi-öblözet lakóit, úgy, hogy a Római-part természeti és kulturális értékei se sérüljenek?
Budapesten ma kiemelet fontosságú kérdésként kezelik a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi biztonságának megteremtését, de az öblözeten belül található Római-part teljes területének sorsát is. A Főváros ugyanakkor elkötelezett a klímavédelem és a fenntarthatóság mellett, ezért kulcsfontosságúnak tekinti a Duna-menti zöldfolyosó megóvását, amely fontos szerepet játszik a város élhetőségében.
Az elmúlt évtizedben készült árvízvédelmi tervek által kiváltott vitákban rendre kiderült, hogy az egyes megoldások – a védelem mellett – a Római-part milyen értékeit, funkcióit teszik tönkre, lehetetlenítik el.
A Főváros most úgy határozott, hogy fordítva vizsgálja meg a kérdést: először lássuk tisztán, hogy milyen Római-partot szeretnénk húsz év múlva, milyen értékeket akarunk védeni, milyen új vagy megújult funkciókat szeretnénk igénybe venni, majd keressük meg azokat az árvízvédelmi megoldásokat, amelyek ezt a jövőképet a leginkább szolgálják, támogatják.
A Rómain ma is sok funkció osztozik: helyiek és távolabbról érkezők, gyalogosok és kerékpárosok látogatják a retró büféket vagy a modernebb éttermeket, esetleg éppen a kavicsos fövenyen a Duna közelségét élvezik, az evezősök mellett pedig egyre több a motoros hajó vagy éppen jetski.
A Római-part sokféle embert, sokféle igényt, tevékenységet befogad, de ezzel a konfliktusok száma is nő. Fontos tudatosan tervezni és cselekedni, hogy a Római-part továbbra is Budapest egyik különleges, sokak számára felüdülést nyújtó térsége legyen.
Budapest és a III. kerület városvezetése számára egyértelmű, hogy olyan természeti és társadalmi érték felett, mint amilyen a Római part és környéke, nem születhet döntés az érintettek megkérdezése nélkül. Első lépésként, 2020 hátralévő részében közösségi tervezés keretében elkészül a Római-part jövőképe.
Ez megmutatja, hogy a budapestiek mit tartanak a Római-part értékeinek, szerethető jellemzőinek, illetve miben szeretnének változást, milyen új vagy megújult funkciókat használnának, látnának szívesen. Egy következő lépésben, jövő tavasztól egy hosszabb tervezési folyamatban dolgozhatják majd ki az érintettek a jövőkép megvalósulásának részleteit.
Most a budapestiek és környékbeliek széles köre oszthatja meg tapasztalatait online kérdőív segítségével. Emellett a Római-partot jellemző fő helyzetek, funkciók mélyebb megértése érdekében a közvetlenül érintett csoportok – például a sporttelepek, a vendéglátósok vagy az ingatlanbefektetők – víziójának megismerésére csoportos online beszélgetések szolgálnak. Sajnos a járványhelyzetben a nagyobb szabású, személyes találkozókra egyre kevesebb az esély.
A tervezési folyamat részletes leírása a https://romai.budapest.hu/ oldalon olvasható.
Te szoktál kijárni a Rómaira? Van élményed, tapasztalatod róla? Kérjük, oszd meg, milyen Rómait szeretnél 20 év múlva?
A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSI IDEJE LEJÁRT.
