Mi fán terem a mikromobilitás?

Fogadtatásukban általában egy közös pont van világszerte: a kezdeti meglepődés, érdeklődés után egyre megosztóbbá váltak, egyre több városi konfliktust generáltak, miközben egyre több embernek jelentettek és jelentenek új alternatívát a közlekedésben.

Kovács Tamás írása.

Milyen eszközökről van szó pontosan? 

Ide tartozik több régi, már megszokott eszköz, de ide tartozik az összes önkiegyensúlyozó eszköz. Sokféleségük az elmúlt pár évben hatalmasat robbant, ekkor jelentek meg a legkülönbözőbb (jellemzően elektromos hajtással vagy rásegítéssel hajtott) eszközök. 

Fotó: Soós Bertalan

Mikromobilitási eszközök tehát a kerékpárok legkülönbözőbb formái, a gördeszkák és görkorcsolyák, rollerek és elektromos rollerek, seagwayek, hoverboardok és társaik, de ide tartoznak a különböző kerekesszékek is. Közös bennük, hogy a városi közlekedésben gyorsak, praktikusak, valamint környezettudatosak és csendesek. Szinte kivétel nélkül egy-egy ember egyéni közlekedésére szolgálnak. 

Nem kiváltják, hanem kiegészítik a többi közlekedési formát: a mikromobilitási eszközök használói igénybe veszik például a tömegközlekedést, vagy az autót. A rugalmas váltást segíti, hogy az eszközök általában kis méretűek, és egyre több elérhető megosztási szolgáltatással.

Fotó: Soós Bertalan

Miért kell velük foglalkozni?

Miközben egyre nő a mikromobilitást használók száma és aránya a városokban, az utak kialakítása, többi városi közlekedő, és a szabályozások egyáltalán nem készültek fel a változásra, ez pedig konfliktusokat generál.

Budapest utcáit az elmúlt évtizedekben átszabták az autókra. Az utcákon a közúti közlekedésen kívül másnak nem jut hely: sokszor még az ide tartozó eszközök legnagyobb csoportjának, a kerékpárnak is konfliktusosan lehet csak helyet teremteni, holott régebb óta van jelen a városi közlekedésben, mint az autó.

Fotó: Soós Bertalan

Röviden: se szabály, se szokásjog nem rögzíti, hogy az új eszközök hol, hogyan közlekedhetnek a város útjain. 

Miért van rájuk szükség?

Ha javítani akarjuk a városi élet minőségét, meg kell változtatnunk az utazási szokásainkat. Ha jobb levegőt, több árnyékot, nagyobb tisztaságot szeretnénk, akkor kevesebb autóra van szükségünk

Budapest számára a mikromobilitási eszközök elterjedése és fejlődése lehetőséget jelent arra, hogy egyre több és több autós utazást váltsanak ki, egyre több teret adjanak vissza az aktív városi életnek. 

Fotó: Soós Bertalan