A hagyományok és a modernség jó arányai jellemzik az egyik legjellegzetesebb budai helyszín átváltozását, a mostani harmónia mögött azonban fellelhetők a hosszú évek gyürkőzései.
Saly Noémivel jártuk körül a felfrissített Tabán parkot, amelyet augusztus végén Karácsony Gergely főpolgármester és a táképítész végzettségű polgármester, V. Naszályi Márta avatott. Úgy sikerült átalakítani a park zöldfelületét, hogy a sportolásra alkalmas „ketrec” vagy a felnőttek tornaszerei és a kisgyerekeknek épített ultramodern játszótér sem zavarja meg a Tabán öreg fák által reprezentált nyugalmát. A várostörténész Saly Noémi, aki jó ideje itt él a környékben, büszkén mutogatta végig a frissen ültetett fák tövébe helyezett vízfogókat, a padokra szerelt QR-kódokat, amelyekkel a fatárba lehet bejutni. Elidőztünk a dombtetőn telepített új játszótéren és a felnőtt tornaszereknél. Mindkét helyen kiváló kilátás nyílik a várra és a városra.
„Ennél jobb kilátást nem lehet elképzelni – mondta Saly –, innen föntről távcsővel lehet átlesni Pestre, egyesek már azt is szóvá tették, hogy annyira jók azok a távcsövek, hogy be lehet látni velük a Mariott Szálló szobáiba is. Ketrecharccal kezdődött a felújítás, mert kezdetben az volt a terv, hogy a lebetonozott focipálya mögé nagy műanyagborítású felület csatlakozik. Szerencsére nem lett belőle semmi.”
Volt itt más elgondolás is. Évekkel ezelőtt 22 borospince nyitásáról is szó volt, ami aztán kiváltotta a helyben lakók és az aktívabb civilek mozgolódását. Létrejött a Zöld Tabán Egyesület, és végül sikerült kicsikarni a hiányzó párbeszéd helyett az együttműködést.
– Eredetileg a Naphegy-Tabán Környezetvédő és Városszépítő Egyesület titkára voltam – felelte érdeklődésünkre Székely Kati, aki aztán az építészeket mozgósító Őze Ildikóval és másokkal összefogta és a Facebook-ra terelte a Zöld Tabánt. Melyben önkormányzati dolgozók, civilek, kutyások és kutyátlan apukák, anyukák kezdték hallatni a hangjukat. A ketrec körüli viharok idején csatlakozott az „őslakosok” érdekeit hangsúlyozó Saly Noémi a civilekhez, ezután sikerült visszaterelni az elrugaszkodott tervek irányából a szakembereket az organikusabb elgondolások felé.
„Nem akartunk mi ide plázát meg különleges nagy mutatványokat sem – mondta Székely Kati –, zöldet szerettünk volna, fákat, virágokat, bokrokat, rendet a kutyasétáltatásban, és legfőképpen tisztaságot. Szerencsénk volt, mert egy idő után már befolyásolni tudtuk a terveket. Őze Ildikó felügyeletével megalakult egy munkacsoport, tájépítészek is részt vettek benne, a Főkert pedig elfogadta az ötleteinket, részt vettünk a bejárásokon. Elkezdtünk egymással kommunikálni, és átformáltuk az eredeti terveket. „
Fotó: Rab László
Saly Noémi és Székely Kati is megjegyezte, az, hogy a Tabán szimpla pihenőpark legyen, túlhaladottnak tűnt, ám mégis sikerült értelmes kompromisszumokat kötniük. Megoldották a kutyagondokat is, a Tabán – ez ránézésre könnyen megállapítható – jóval tisztább, ápoltabb, mint a környékbeli utcák némelyike. Ami azt is jelenti, hogy az itteni kutyás vagy kocogással az idejét töltő közösség törődik a környezet védelmével. Miként azzal is, hogy minden meghibásodást, rongálást azonnal jeleznek, és azt a Főkert a felújítás után két éven át garanciálisan kijavítja. Utána kell majd okosan megoldani ezt is.
Vannak azért érdekességek, meglepetések, és olyan trükkök, amelyekre sokan nem számítottak. Körutunk során belenéztünk például a szupertávcsövekbe, és valóban zavarba ejtő pontossággal át lehet lesni velük Budáról Pestre. A játszóterek aljzata finom és puha parafából készült, s van a gyerekjátékok között egy olyan markoló is a homokozóban, amivel a felnőttek is szívesen eljátszadoznak. Fönn a dombtetőn magasodik a meglehetősen drága, mélygarázsos uszoda, ezt a fajta parvenü utat a civilek semmiképp sem akarták folytatni. A Tabán-lejtő ennek megfelelően alakult. A sok kis ötlet közül a rendkívül vonzó darázs-garázst említem, rovarkuckó volna ez, amit a kertészek összeügyeztek, nagyon kedves. Szép és megejtő az Őze Lajos-kő, mellette a páfrányfenyővel (gingko biloba), a legendás színész idejárt memorizálni, mielőtt bemutatkozott egy-egy szerepében.
Fotó: Rab László
A fásítási program átgondolt, a kicsiny csemetéket már elültették, jöhet a többi is, hogy az öreg tölgyek, japánakácok ne maradjanak fiatalabb társak nélkül. Többen mondják, hogy klimatikus okok miatt néhány fajtát (például a vadgesztenyét) valószínűleg el kell engedni, helyette a nagyvárosi forgalmat és a meleget jobban tűrő típusokat kell majd kipróbálni. Megvan azért a kutyások kedvenc találkozóhelyén lévő óriás tölgy fölött egy muzeális értékű törökeperfa. Saly Noémi mesélte, hogy egyes vélekedések szerint 1686-ban ültették a török kiűzésének emlékére. A kertészek ezt a teóriát el szokták hagyni, azt mondják rá, lehetséges. Állítólag mindössze húsz ilyen óriás gyümölcsű, többszáz éves eperfa él még az országban, a tabáni lehet köztük a rangidős.
Fotó: Rab László
Na most a fatelepítésnek is van itt technikája. Nem mindegy, hogy hova ássák a kertészek az ültetőgödröt. A Tabán ugyanis a múlt század harmincas éveiig erősen lakott volt, bőrművesek uralták a telkeket, a török utazó, Evlia Celebi ezres nagyságrendről tesz említést, ami a számokat tekintve túlzó lehetett, de tartalmilag megállja a helyét (a Tabán név a tabakhane=tímártelep kifejezésből ered). Amikor a domboldalt 1933 és 36 között ledózerolták, nem babráltak a törmelék elhordásával, az most is ott van a lejtők füve alatt. Itt tapostunk különben rajtuk a hetvenes években, amikor emlékezetes majális-koncertet adott a Mini, a Syrius és a Locomotív GT. Nos, a koncertek elmaradását egyáltalán nem hiányolják a helybéliek, azokat meg lehet rendezni immáron a stadionokban is. Ami érdekes, jegyezte meg mosolyogva Saly Noémi, hogy a régi „udvarokba” érdemes a fákat ültetni, nem pedig a falak maradványai fölé, mert ott nem tudnak meggyökeresedni. – Évekkel ezelőtt sikerült régi térképeket szereznem, látszik rajtuk, hogy pontosan hol álltak a házak a portákon. A kertészeknek csak rá kellett illeszteniük a faültetési terveikre. Ez is a titkos tudás része volt, amit fel lehetett használni a Tabán érdekében. (R.L.)
