Az elmúlt hónapokban a kerékpársávok kialakítása kapcsán sok szó esett a közlekedést érintő kérdésekről, azonban a Nagykörút megújítása ezen túlmutat, a közterek újrafelosztásáról, a házak aljában működő üzlethelyiségek profiljának átgondolásáról, a zöldítésről és sok más kérdésről is egyeztetni kell a tervezés során. A felújítási munka szakmai oldalát jól ismerő Bodor Ádám volt a podcast első vendége, aki a BKK aktív és mikromobilitási tanácsadója, utána pedig a színész és standupos Janklovics Péter mesélt arról, milyen volt a Teréz körúton felnőni.
Hogyan változott a Nagykörút karaktere?
Bodor Ádám szerint a Nagykörutat építők sejthették, hogy az út egyszer nem a város széle, hanem közepe lesz, a forgalma növekedni fog, ezért építették 45 méter szélesre. A karakterét mindig is meghatározta a rajta zajló közlekedés. A régi képeken látni, hogy a forgalom évtizedekig nem töltötte még ki a rendelkezésre álló teret. Először a villamos jelent meg a Nagykörúton, az vonzott oda olyan sok embert, hogy megváltozott az utcakép, aztán a motorizáció fejlődésével a gépjárműforgalom folytonos növekedése egyre jobban ellehetetlenítette a Nagykörút többi funkcióját.
Kinek a véleményét is kell megkérdezni, hogy milyen legyen a Nagykörút?
A kérdésre másképp válaszolnak a belvárosban élők, vagy ott dolgozók és az elővárosokból beutazók, vagy átutazók. Előbbiek a Nagykörút élhetőségét tartják legfontosabbnak, utóbbiak a dugómentes közlekedést.
Bodor Ádám arra a kérdésre, hogy akkor súlyozni kell-e ezek alapján az emberek véleményét, elmondta: „Azért az embereknek az a joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben éljenek, az magasabb szintű jog a közlekedés jogánál.”
A körút közlekedésének átgondolásakor a szakember szerint érték alapú döntést kell hozni és emellett hozni kell olyan intézkedéseket, amelyek segítik a döntés elfogadását azoknak a körében, akiket ez esetleg nem érint pozitívan. „Az elővárosi közlekedés fejlesztése nyújthat olyan alternatívát azok számára, akik jelen pillanatban a gépjárművet választják, hogy a változás nem negatív, hanem pozitív lesz. Az elővárosból jó minőségű vonaton bejárni és jó minőségű városi közlekedést igénybe venni összességében az életminőségét azoknak is javítani fogja.”
A kerékpársávokról
„Mindenki azt gondolja, hogy ha elveszünk egy sávot a gépjármű forgalomtól, akkor attól csökken a Nagykörút közúti áteresztőképessége. Ez nincs egészen így. (…) Így tűnik, hiszen kettőből egy sáv lesz, az azt jelenti, hogy 50%-ot csökken a kapacitás. De az a helyzet, hogy a szélső sáv, amiről szó van, az körülbelül fele akkora kapacitású, mint a belső sáv. Illetve a létrejövő kerékpársávok, ha azok egy komoly rendszer részei, jó minőségűek, annyi embert tudnak vonzani, hogy összességében többen férnek el azon a sávon kerékpárral, mint amennyien autóztak.” – mondja Bodor Ádám.
Mitől lesz más a Nagykörút?
A szakember szerint most a Nagykörúton végig sétálva az ember csak gyrososokat, használtruha boltokat vagy elhagyatott kirakatokat lát. „Az látszik, hogy ha nem változtatunk, akkor a rákóczi-utasodás a Nagykörút sorsa, ami nagyon nagy hiba lenne.”
„Vonzó kínálattal rendelkező helynek kell lennie, ahol az emberek szívesen vásárolnak, és nem csak olyan üzletek vannak, amelyek bárhol lehetnének, hanem amiért érdemes a Nagykörútra jönni.”
Bodor Ádám szerint ehhez klasszikus menedzsment eszközök kellenek, kell lenni egy koncepciónak, és a városnak keresni kell azokat a márkákat, amelyeket szívesen látnánk a Nagykörúton. „Ki kell találni, hogy az út bizonyos szakaszai esetleg mire specializálódjanak, mondjuk az egyik az elektronikai eszközökre, a másik a ruhaboltokra (…) az is lehet, hogy az egyik része mondjuk a kiülős helyekről lesz híres, ahol nagyon jó vendéglők vannak. Tehát ha a kereskedelmi-szolgáltatói funkciót nézzük, akkor legelőször egy koncepció és egy menedzser kell majd a Nagykörútnak.”
Janklovics Péter és körúti emlékei
A színész a Teréz körúton volt gyerek, mesélt arról, hogyan játszottak háztetőkön, villamosok hátulján, foghíjtelkeken.
„Én ebben nőttem fel, nekem ez volt a természetes. (…) Nem szeretem a zöldet, szeretem a természetet filmen nézni, meg elmenni kirándulni autóval, de a biztonságot jelentő betonrengetegbe szeretek igazán visszatérni. A civilizációba, mondjuk ki.”
Arra a kérdésre, hogy mit változtatna a körúton, a színész azt válaszolta, hogy bringabarátabbá tenné a várost, de nem lát erre esélyt. Szerinte jó lenne biztosítani a biztonságos biciklis közlekedést, de neki nem tetszik a jelenlegi megoldás, mert veszélyesnek tartja.
„Nem úgy csinálják a bringasávokat sehol a világon, hogy gyere cipó, hamm, bekaplak, hanem azt kitalálják, megtervezik és megcsinálják.”
Peti felidézte, hogy festett a Nagykörút pár évtizeddel ezelőtt, a mostani kocsmák helyén régen cukrászdák álltak, a régi mozik nevét fejből sorolja ma is, de mindezekből ma már szinte semmi sincs.
Podcast:
További kérdések, amelyekre választ kapunk a podcastban:
Mit jelent a brüsszelizáció kifejezés a közutak építésében?
Hogyan oldotta meg Belgium a 60-70’-es évek óta tartó súlyos közlekedési dugókat a brüsszeli régióban?
Mi volt a legjelentősebb különbség a nyugati nagyvárosok és a szocialista időszak Budapestjének városi közlekedésfejlesztése között?
Csupán megszokás, hogy mindenki a körúton szokott közlekedni, vagy nem is lehet kikerülni ezt az útvonalat?
Mit gondol a közlekedési szakember a kerékpársávok téli-nyári időszakban való megváltoztatásáról?
Hogyan értékeli Bodor Ádám a körúti kerékpársávok körüli legutóbbi intézkedéseket?
Mennyi pénzre lesz szükség a Nagykörút felújításához?
Milyen lenne az ideális Nagykörút a szakember szerint?
___________
Te milyennek képzeled a Nagykörút jövőjét? Hogyan felelhetne meg a XXI. századi igényeknek Budapest egyik legjellegzetesebb városi útvonala? Töltsd ki online kérdőívünket november 11-ig!
Borítókép: Soós Bertalan
