Újjászületett panelovitól a szecessziós villán át Havannáig – a Budapest Építészeti Nívódíja idei nyertesei

Funkciójukban, léptékükben és stílusukban is nagyon eltérő épületek lettek 2020 díjazottjai, ám közös bennük, hogy sok-sok budapesti – ovistól egyetemistáig, művésztől kistermelőig – számára váltak máris fontos helyszínekké. 

Bartha Dorka írása.

Az, hogy milyen város lesz Budapest akár 50-100 év múlva, hogy az akkori lakók is szeretni fogják-e, és olyan elégedettséggel gondolnak vissza az elmúlt korok építtetőire, mint mi most akár Ybl Miklósra, Lechner Ödönre, Molnár Farkasra, az most dől el. Bár van egy gazdag történelmi és építészeti örökségünk, azt óvni kell és formálni, a mai kor és a városlakók igénye szerint, miközben az újabb és újabb kihívásokra is innovatív válaszokat kell keresni. 

Bár idén a járványhelyzet miatt elmaradt a minden évben esedékes izgalmas kiállítás és bejárások, ennek ellenére Budapest Főváros Önkormányzata (Dorosz Dávid, volt főpolgármester-helyettes, Erő Zoltán főépítész, Bardóczi Sándor főtájépítész )és a Budapesti Építész Kamara, valamint a és a Lechner Tudásközpont idén is nekifutott a nagy feladatnak, hogy kiválassza az idei, 2020-as év nyerteseit. Íme az öt, november 17-én díjazott helyszín.

Vizafogó Óvoda

Az idei Nívódíjat a 2019-ben átadott angyalföldi óvoda, az Archikon építésziroda (akiknek olyan korábbi projektek fűződnek a nevükhöz, mint a Párisi udvar felújítása, a Palatinus strand bővítése vagy a szintén XIII. kerületi Meséskert Tagóvoda) újabb remeke kapta. Előremutató megoldásként itt nem bontással indult az új építkezés –  80-as évek paneles eredeti épületének jelentős részét megtartották, és ezt alakítva és bővítve hozták létre az ovit, ami túlzás nélkül minden gyerek álma. A jól átgondolt, letisztult térszervezés, világos szobák, fenntartható megoldások – szürkevízöblítéses WC-k – mellett az igazi aduász a hatalmas fedett faveranda, ahol a délutáni alvástól a futkorászásig ezernyi dolgot lehet csinálni, sőt, az udvarra egyenesen egy csúszda is vezet. 

Fotó: Bujnovszky Tamás/bpnivodij.hu

MOME Campus

Dicséretben részesült a tavaly átadott, 3h Építésziroda tervezte zugliget campus befejező üteme is. A bővítés tervezésekor az identitás kérdése volt a középpontban: hogyan lehetséges kapcsolódni Moholy-Nagy Lászlóhoz, illetve a Bauhaushoz.

Fotók: bpnivodij.hu

A központi Farkasdy Zoltán féle, 1954-ben épült szocreál épület meghatározta főtengelyre fűzték fel a modern egységeket is. Az együttes központjában lévő ’GROUND’ épületrész a campus szíve, ami a külső és belső terek metszéspontjában található, szintén új épületként elkészült a Tudásközpont, azaz a MOME UP és BA képzésnek otthont adó MOME BASE. Felújították a volt főépületet MOME Master néven, és a műemléki Gondűző villát is. Az egyetemi fejlesztés kiemelkedő – nem csak azért, mert a diákok végre innovatív és minden szakmai igényüket kiszolgáló szupermodern környezetben dolgozhatnak – de hosszútávú cél ezzel a nemzetközi dizájvilágban is az ország még hangsúlyosabb megjelenése. A campus parkos részei amúgy civilek számára is látogathatóak, így kapcsolva be a területet a környék vérkeringésébe.

Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ

A nagyon tekervényes nevű intézmény a sokat vitatott Liget Projekt talán legfontosabb beruházása – évtizedes hiányokat hivatott végre szakszerűen pótolni. Az egykori Szabolcs utcai kórház területén, barnamezős beruházás keretében jött létre, és a funkciója a jelentős hazai közgyűjtemények világszínvonalú műtárgyraktározási- és restaurálási központjaként működni. Nevezetesen a Néprajzi Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát fogja kiszolgálni, az eddig elszórt depókban és raktárakban őrzött felbecsülhetetlen értékű, majd háromszázezer műtárgy itt végre ideális körülmények között lehet. Valamint itt kapott helyet a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is. 

Stefánia úti Ligeti-műteremvilla 

Sok szempontból kivételes épületről van szó – nem csak építészeti értéke predesztinálta megmentésre érdemesnek – a szecessziós villát 1904-ben Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervezték.

Fotó: Bartha Dorka

De a műteremház szellemi öröksége legalább ilyen fontos, Ligeti Miklós szobrász után, a II. világháborút követően Kisfaludi Strobl Zsigmond, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotója dolgozott itt. Helyreállítása után az épület a Polgári Magyarországért Alapítvány székháza lett. 

Havanna Hetivásár

A Havannán 1989 óta működik heti rendszerességgel szombat délelőttönként a nagy népszerűségnek örvendő Hetivásár.

Fotók: Bujnovszky
Tamás/bpnivodij.hu

Az új épület, a környezet rendezése, az arculat kialakítása a funkcionalitáson túl tulajdonképpen két kérdésre próbál lehetséges választ adni: 1. Hogyan viselkedjünk, és miként viszonyuljunk épített örökségünkhöz, ha az a „lesajnált” panellakótelepet és egy földszintes garázssort jelenti? 2. Mit lehet kezdeni egy, az év 313 napján elhagyatott aszfalttengerrel? Keller Ferenc, Láris Barnabás tervezők egy egyszerű(nek) tűnő, de nagyszerű megoldással a környék egy üde színfoltjává varázsolták a helyet.