A szuperblokkok jó példát jelenthetnek Budapest számára is, különösen a sűrű beépítésű belvárosi részeken, ahol az utcák területének 70-80%-át ma is csak autók parkolására vagy közlekedésére használjuk. Pedig az utcáknak nem lenne szabad csak a közlekedésről (pláne nem csak az autóközlekedésről) szólnia. Budapest utcáinak lehetséges átalakulásáról többször írtunk a barcelonai Eixample-negyedhez leginkább hasonlító Újlipótváros utcáinak átalakításán dolgozó civilekkel interjút is készítettünk.
Feargus O’Sullivan cikke eredetileg a Bloombergen jelent meg. A Kerékpárosklub oldalán Buday Bence fordította, Halász Áron szerkesztette. A cikket a Magyar Kerékpárosklub engedélyével közüljük.
Az első barcelonai „szupertömb” 2016-os bevezetése nagy hatással volt a világ több nagyvárosára. A koncepció szerint az átmenő gépjárműforgalom háztömbök körüli elvezetésével csillapítják a lakóövezetek forgalmát, néhol autómentes övezeteket is létrehozva. A katalán főváros most a kezdeti ötlet jelentős kiterjesztését tervezi: a következő évtizedben Barcelona a belváros teljes úthálózatát zöldebbé, gyalogosbaráttá alakítja, szinte teljesen megszüntetve a lakóövezeteken átmenő autóforgalmat.
Ada Colau polgármester november eleji sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a barcelonai Eixample kerület 21 utcája egyfajta szuper-szuperblokk lesz. Az átmenő gépjárműforgalmat a negyed szélein vezetik el, így a kerületen belüli utcák csak az ott lakók, valamint a legszükségesebb szolgáltatók és futárok számára lesznek elérhetők kocsival.
Az így felszabaduló kereszteződésekben 21 új gyalogos tér születik.
Ezeken a tereken és utcákon több mint 6 hektárnyi új zöldterületet beárnyékoló fatelepítés veszi kezdetét, a teljes zóna pedig további 33,4 hektár gyalogos területet foglal magában. Az évszázad egyik legnagyobb európai város-újratervezési programjának megvalósítása 2022-ben kezdődik, költségvetése 38 millió Euro.
Ez egy olyan kísérlet – nyilatkozta Colau polgármester -, mely szerint kevesebb szennyezéssel járó, új mobilitási lehetőségeket kínáló és új köztereket biztosító módokon gondolunk a jelen és a jövő új városára.
Az új forgalomcsökkentett zóna nagyságrendekkel nagyobb, mint a Poblenou kerületben található első „Superilla” (illa katalánul szigetet jelent). 2016-os indulásakor egy szuperblokk kilenc háztömböt foglalt magában, a házak közötti átmenő forgalmat pedig elvezették a blokk külső házain kívülre. A háztömbökön belül szűkültek a forgalmi sávok és a megmaradt gépjárműforgalom is elsőbbséget kellett biztosítson a gyalogosok számára, a megengedett sebesség 10 km/h lett. Azóta további hat szuperblokkot alakítottak ki. A város már régóta kifejezi azon törekvését (noha nincs rögzített céldátum), hogy teljes területét szuperblokkokká alakítsa át. A legutóbbi bejelentés az eddigi legnagyobb lépés e cél felé.
Egy ilyen nagy népsűrűségű és kevés parkkal rendelkező városban a szuperblokkok kialakítása hatékony módszernek bizonyul a közterek más célokra történő felszabadítására, beleértve a nyilvános kis pihenőhelyeket és fákkal szegélyezett zöld utcákat. A városnak azonban szembesülnie kellett az autóvezetők ellenállásával is, akik az elmúlt időszakban tüntetéseket szerveztek az autóforgalom korlátozása ellen.
Ez a fajta ellenállás ismét fellángolhat, tekintettel a szuperblokk kiterjesztésével kapcsolatos legutóbbi bejelentésre, amely ráadásul a város legnyüzsgőbb részét fedi majd le. Olyan nagy terület átalakításáról van szó, hogy a városban „barcelonai szuperblokként” emlegetik a projektet és valószínűleg nehezebb lesz megvalósítani, mint korábban az eleve csendesebb környékeken. Bár a forgalmas városrészeket már kezelték a szuperblokkok kialakításával, azok sosem voltak ekkorák, mint amekkora az új zóna lesz. A jelenlegi terv a Sant Antoni fedett piac körüli kisebb szuperblokk kiterjesztésével indul. A városvezetés egy lépcsőzetes bevezetést javasol, amely a kereszteződések áttervezésével kezdődik egy kelet-nyugati tengely mentén, majd fokozatosan kibővül az egyes lakónegyedekkel.
Forrás: Ajuntament de Barcelona
A terv a térség fő közlekedési útvonala, a Carrer del Consell de Cent mentén négy új tér létrehozásával indul. Ezt a fő artériát három keresztutca együttes megújításával alakítják át. Ebből az összesen négy utcából a szuperblokk fokozatosan kibővül a kerület szélei felé, mígnem mind a 21 utcát átalakítják 2030-ra.
A folyamatot megkönnyíti, hogy az egyik összekötő utcát a koronavírus elkerülését segítő távolságtartás érdekében részben már átalakították. Bár a szuperblokkok bővítését a város nem a covidra adott válaszként fogalmazta meg, a távmunka elterjedése és az üzleti negyedek elnéptelenedése a világjárvány idején lehetőséget adott arra, hogy ezt meglépjék.
Forrás: Ajuntament de Barcelona
Az átalakítandó kereszteződések kinézetének terveit nyílt tenderen versenyeztetik meg 2021 májusában, de a város már kidolgozott néhány szigorú előírást:
- nyáron az utca legalább 80%-át fák árnyékolják be,
- a burkolat legalább 20%-a legyen csapadékáteresztő,
- legalább a terület felét be kell vetni fűvel, hogy a talaj felszívja az esővizet, ezzel megelőzhetőek legyenek a nagy esőzéseket követő villámárvizek
- elsődleges szempont, hogy a gyermekek és idősek számára biztonságos helyek jöjjenek létre
- és valamennyi köztéren ivókutakat helyezzenek el.
Míg a projekt okozta felhördülés és a szuperblokk modell kiterjesztése egész Barcelonára jelentős hatással lehet, annak közegészségügyre gyakorolt hatása sem elhanyagolható. A városvezetés úgy véli, hogy a jelenlegi közterek 70%-ának gépjárműforgalom elől való felszabadítása és aktív kikapcsolódási, rekreációs terekké való átalakítása csökkentené a légszennyezést, a széndioxid-kibocsátást és a zajterhelést. A megnövekedett zöldterület segít enyhíteni a nyári forróságot is. Egy, az Environmental International folyóiratban megjelent 2019-es tanulmány szerint a város 503 blokkos tervének teljes megvalósításával évente 667 korai haláleset is megelőzhető lenne.
Bár az átalakítások csak évek múlva esedékesek, de az új szuper-szuperblokk bejelentése azt sugallja, hogy a város jó úton halad.
