Hányszor támadt fel hamvaiból Budapest? – a jövő tavaszi Budapest100 témája az újratervezés

Nagyon izgalmas témát választott ki a KÉK – Kortárs Építészeti Központ a jövő évi Budapest100-ra. A 11 éve futó, városi ünnepé kinövő eseménysorozat már évek óta tematikusan szerveződik – hol a Nagykörút vagy a Rakpart menti házak nyílnak meg, hol pedig egy korszak kerül a középpontban, mint a 2018-ban a bauhaus.

A 2021-ben május 8-án és 9-én tervezik megszervezni (a két nap dátuma európai ünnep is, május 8. a II. világháború vége, május 9. Európa napja) az eseményt. 

Vár, Lovas út, 1945/Fortepan
Horváth kert, 1945/Fortepan

Az újratervezés pontos korszakhatárai 1921 -1930 és 1945 – 1957, vagyis az ezek között épült, újraépült, átadott házakat mutatják majd be az ott élők és dolgozók közösségével együtt. Ezek között vannak az első világháború után elkészül épületek, bár itt a harcokban a hátország kevésbé pusztult el, a drasztikus demográfiai, politikai változások, és Trianon is komoly kihívások elé állították a fővárost is. De benne van a második világháború után újjáépítés is, amikor a világégés egyik legbrutálisabb ostromát élte meg a város és lakói, és az 1956-os forradalommal járó jelentős pusztítás és helyreállítás is. 

Vár, Carl Lutz diplomata/ Fortepan, Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi

Úgyhogy az art décotól a korai modernen át a neobarokkig és a szocreálig biztos elképesztő házak lesznek, a nehéz időkben is megélt emberi történetek és sorsok gazdagságáról nem is beszélve.

Rákóczi út, 1956/Fortepan, Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya

“Mennyi történet, mennyi emlék várható ezekből az évekből! Több, mint 100 éve, az I. világháború után, vagy 75 éve, a felszabadulás eufóriájában, majd az 56-os forradalom utáni újraépítéskor az egész főváros együtt, közösen építette újjá magát. Ha ma beszélni szeretnénk erről, akkor a dédszülők, nagyszülők és a többi idősebb családtag fotóalbumát kell elővennünk, és beszélgetni velük a képeket nézegetve. A szakemberek cikkeket, könyveket írtak ezekről az időkről és az újjáépítés vitákat is generált. Nézzünk ezzel a szemmel a városunkra: mennyi tégla, cement, vas és energia, mennyi munka kellett ahhoz, hogy Budapest újra azzá legyen, amilyennek most ismerjük, ahogyan szeretjük.”

Fotó: Budapest100

Így nem csoda, hogy a Budapest100 önkéntes kutatóinak a listáján már most 400 épület szerepel. Aki úgy gondolja, bármilyen formában, önkéntesként, lakóként csatlakozni szeretne, figyelje a Budapest100 online felületeit, a honlapon hamarosan megnyitják a jelentkezést az 1921 és 1957 között épült házak lakóközösségei számára!

Kiemelt kép forrása: Fortepan