A hétköznapokban néha elsiklunk afölött, hogy milyen legendás sakkos múlttal rendelkezünk – a Széchenyiben játszó fürdőzőktől a parkok elmaradhatatlan sakkasztalain át a zseniális Polgár-lányokig. Pedig külföldiek nem egyszer azért érkeznek Budapestre, hogy fejlesszék magukat a játékban, és most a A vezércsel (The Queen’s Gambit) a legfiatalabb generációkat is láthatóan megmozgatta.
Bartha Dorka írása.
2024-ben Budapesten tarják a világ legnagyobb sportrendezvényeinek egyikét, amihez még stadiont sem kell építeni. A Magyar Sakkszövetség sikeres pályázatának eredményeképp alig négy év múlva a fővárosban rendezik meg a sakkolimpiát, amely kizárva a papír- és a műanyaghasználatot – zöld lesz, a résztvevőknek pedig felkínálják a kerékpáros közlekedést a szállodák és a versenyhelyszín között.
Kicsit beleásva magunkat a magyar sakktörténetébe – nem ez az első alkalom, hogy ilyen rangos eseményt tartanak a városban. A első magyar sakk-kör egy kávéházban alakult meg, a mai belvárosi Dorottya-palotában, még az 1840-es évek első felében. Ennek maga Erkel Ferenc is oszlopos a tagja volt, és a nemzetközi porondon is hamar feltűntek, 1843 és 1845 között levelezés útján kétfordulós partit vívtak a párizsi Régence kávéház sakk -körével, amit meg is nyertek. (Budapest, 2007/2. szám)
A levelezésen túl, már millennium évében, 1896-ben rendkívül erős nemzetközi versenyt rendeztek, de a 30-as években a hegyvidéki Siesta szanatóriumban is rendeztek sakkvilágbajnokságot. A szocializmus alatt pedig igazi tömeg- és népsporttá nőtte ki magát, élén a maga is sakkrajongó Kádár Jánossal (aki még a mai Országgyűlés Irodaházban található Bernáth Aurél seccón is a tábla fölé görnyed).
Ment a játszma mindenhol, presszók teraszán, a Ligetben (a legendás Ligeti sakk-kör az 1920-as évek óta működött, több sakkmester és nagymester is látogatta az árnyas padokat), az Almássy, Ferenc és Kálvária téren, volt, ahol csak a kőasztalokra kitették a táblát, de lassan megjelentek a dedikált festett vagy maratott táblás asztalok is, sőt a játszótereken a hatalmas bábus változatok is.
És nem csak az idős urak kedvelt időtöltése volt, legalább annyi fiatalt is mozgatott meg a dolog, és jártak lelkesen a sakk-körökbe. És akkor a Polgár-lányok, Zsuzsa, Zsófia és Judit szárnyalásáról még nem is beszéltünk – A vezércsel Beth Harmonja hozzájuk képest gyenge kezdőnek tűnik. Polgár Judit mint a sakktörténet legjobb női sakkozója vonult be a világtörténelembe, az egyetlen nő, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt és 26 éven keresztül állt a felnőtt női világranglista 1. helyén, ami a férfi és a női világranglistát tekintve is csúcsteljesítménynek számít. Csodás pillanat volt amikor legyőzte a nemzetközi sakklegendát, Kaszparovot, aki nem sokkal azelőtt nyilatkozta: nőnek nincs helye a sakktábla mögött.
És hogy mennyire nem csak a múltban bolyongunk, ha a sakkról beszélünk – egyre több parkfejlesztés és felújítás során figyelnek arra, hogy megint legyenek kint sakkasztalok. (Nem lehet elmenni szó nélkül a városban több helyen is felbukkanó meseszép VPI betonasztalok mellett sem.) A Feneketlen tó – Kosztolányi Dezső tér sarkán, az óbudai Holdudvar parkban, Dob és Wesselényi utca közötti „15-ös tömb” foghíjtelkének parkjában, a Liget új sportpályái mellett mind ott várják az asztalok a jövő lelkes játékosait is. Sőt, tisztelegve a vizisakk hagyományai előtt, a két éve átadott kibővített Pesterzsébeti fürdőbe is kerültek asztalok a kinti termál medencébe.
